Karácsonyi fátyol

Jó szokásomhoz híven, ma is kicaplattam a Laskóvölgyi-víztározóhoz. Kicsit unalmas ez a falun keresztül menő, fél órás utacska. Ezúttal kipróbáltam az új cipőm is, ami nem volt túl fergeteges ötlet. Meg újdonságként vittem az alig egy hetes Minox távcsövem is. Mikor végre elértem a gáthoz, elég fura elkeserítő látvány fogadott. A tavat sűrű párafelhő borította. Ráadásul a múltkori lék sem volt meg. Azért sejtettem, hogy van bent egy másik lihogó a tó közepén, de sajnos esélyem sem volt odáig ellátni. Csak a kacsák hápogása hallatszott. Pech. De legalább sikerült a gáton felriasztanom egy havasi pityert, ami ezúttal szólt is. Meg egy szerencsétlen zöld küllőt is megijesztettem, ami rendszeresen a fűben kutat. A sűrű tejföl miatt most elég későn vett észre. A gátról pont jöttem lefelé, mikor 3 szürke gém repült velem szembe, majd mikor megláttak, visszafordultak a biztonságos homályba. Elindultam a keleti parton, mellettem egy vegyes fenyőrigó-zöldike-tengelic-csuri csapat szedegetett a gazban. Ekkor vettem észre, hogy van valami a távcsövem lencséjén. Ekkor nem volt nálam törlő, így nem tudtam biztosan eldönteni, hogy csak egy ráfagyott jégkristály, vagy pedig megsérült az üveg. Ez azért hirtelen agyvérzés közeli állapotba repített. Eme idegtépő dologgal megpróbáltam nem foglalkozni, és folytattam utam. Már bent jártam a part felénél, mikor megjelent két öreg nagysirály az égen, és megijesztették a tavon levő kacsákat. Így letudtam szűrni, hogy az égen csapongó récecsapat 300 tőkésből és 30 csörgőből állhat. Sajnos mást nem nagyon lehetett kiszűrni belőlük. A sirály aztán visszafordultak, a kacsákat megint felriasztva. Ekkor már 99%-os bizonyossággal rámertem mondani, hogy 2 öreg sárgalábú sirály okozta a pánikot. A Töviskes-völgybe érve egy öreg kékes rétihéja hímet vetett elém a sors, meg egy 300 példányos fenyőrigó csapatot. Sajnos ez még mindig messze van a megszokott mennyiségtől. A fákon ülő madarakat alaposan átnéztem, de csak néhány zöldike és meggyvágó furakodott közéjük. A tó északi felén folytattam utam, néhány nádi sármány cippogása mellet. Ekkorra a cipő is feltörte lábam, ami a távcső miatti aggódás mellett igazán nem hiányzott. A legutolsó horgász tanyánál hallottam meg, hogy a Laskó patak torkolatánál is csobog a víz, és hápognak récék, de sajnos a köd nem tette lehetővé, hogy lássam is őket. Na majd a másik oldalról! Bementem a Hidegvölgybe (amit a Laskó alakított ki), hogy átkeljek a patakon. Közben láttam egy tojó kékes rétit is. El is értem szokásos átkelő pontomhoz, de rá kellett döbbennem, hogy ezen nem megyek át. Legalábbis nem száraz lábbal. Ugyanis a patak megduzzatt, így a szokásos itteni 5 centis víz helyett, 35 centis fogadott. Szívás! Visszafordultam, és szépen haza battyogtam. Ez a karácsonyi séta ennyit hozott, és mindenkinek kellemes ünnepeket!

U.I.: mikor haza értem, kiderült, hogy csak jégkristály volt a lencsén:-)

A lék, és ami felette van!

Kerek másfél órára kinéztem ma a Laskóvölgyi-víztározóhoz. Iszonyú hideg volt, meg bónusznak még szél is:-( Meg a gáton egy szánkózó család. A víz természetesen lefagyva, kivéve a gát előtti lihogót. Itt a következő fajok voltak: 500 tőkés réce, 50 csörgő réce, 2 fütyülő réce tojó. A kormoránok elhúztak. Szegények:-) Megindultam a keleti parton, de csak a feléig jutottam. Utána visszafordultam, mert majd befagyott a... szemem. Az út széli bokorsorban rengeteg fekete rigó volt. Ez annyira nem megszokott ilyen időben. Már a gátnál jártam, mikor érdekes hangra figyeltem fel. Aztán megláttam egy csapat hattyút. Majd a csapat másik felét is. 23 példányt számoltam le. Bár alaposan átnéztem, de sajnos bütykösön kívül nem láttam más fajt köztük. Beköröztek a tó felé, majd elhúztak déli irányba. Ezután indultam haza.

Bukóréce bukóréce hátán

Reggel Rimóczi Árpi felvett Kiskörén, és belevetettük magunkat egy jó kis tavi madarászatba. Először az erőműnél néztünk rá a tóra, de semmi "érdekes" nem volt, és még abból is kevés. Utána megálltunk a kis félszigetnél. A kilátás már sejtette engedni, hogy nem lesz unalmas nap. Rengeteg madár volt a távolban. Egy részük a vízen, a másik a jégen ült. Bizony jégen, mivel a tó kábé harmad lefagyott az elmúlt 2-3 napban. Első izgalmasabb faj kis bukó volt, 2 gyönyörű hím meg egy tojó. A nap során még vagy 30-40-et láttunk belőle. Majd Árpi kiszúrt 1 vörösnyakú vöcsköt. A jégen pedig 2 rétisas ücsörgött. Következőnek a Kunsági csatorna befolyójánál álltunk meg. Múlt héten kellemes pillanataim keletkeztek itt:-) Elkezdtük vizslatni a rengeteg madarat. A sirály közt most nem volt érdemleges, viszont a récék frenetikusak voltak. Kezdjük azzal, hogy jelentősen megnőtt a kerce-, barát-, és kontyos récék száma. Pár perc alatt az első sarki búvárt is megpillantottam. Majd meglett 7 bütykös ásólúd, és 4 füstös réce. Ezután Árpi szólt, hogy hegyi réce hímet lát. Majd még egyet, és még egyet, és... 18 példányt számolt le végül! Nekem személyes rekord, ennyit ezelőtt egyszerre még nem láttam. Utána egy érdekes bukót szúrt ki, amiről a távolság és a testtartás miatt nem volt egyértelmű, hogy nagy vagy örvös. Ez a madár ráadásul búbos vöcskök között volt, abból se nagyon láttam még egyszerre ennyit. Később, a nagy valószínűség szerint a múlt héten, Poroszlón látott jeges récét találta meg. Közben a hidegben, és szélben szanaszét fagytunk.Utána a strandról is ránéztünk a tóra. Innen is láttuk szépen a füstösöket, hegyiket, jegest. Egy feketenyakú vöcsök is látható közelségbe keveredett. Majd Árpi megint meglátta a bukóját, most a kunsági előtt. Hát visszamentünk megnézni. Itt már biztossá vált, hogy nagy bukó, valszeg egy fiatal madár. Aztán Árpi szól, hogy lehet 2 jeges réce van! Bizony, hogy kettő volt: egyik egy tojó, másik egy fiatal. Egymás mellett is láttuk őket, nagyon jól mutattak. Itt is megfagytunk:-( Ránéztünk a Viking kikötőnél is a tóra, de kis lihogó, tőkésekkel és nyári libákkal. A téli kikötőre is rápillantottunk, ahol egy 50 méterre úszkáló sarki búvár keltett feltűnést. Itt az egyik szélvédett részen szép mennyiségű gyakori liba, kacsa, kormorán, sirály csapat volt. Utána a kiskörei csúszda következett. 15 példányos kis kormorán csapat volt a legjobb ezen a helyen. Sarudra mentünk innen. Ami hozta szokásos formáját, vagyis kevés madár az is tőkés és nyári, és az is messze. Poroszlón felvettük Bánrévi Danit, de csak azt tudtuk konstatálni, hogy teljesen lefagyott az öböl. Sebaj, eddigre már úgyis szanaszét fagytunk. Sikeres kis nap volt, de jó volt haza menni a szélvédett, jó melegbe.

Szívat a hajnalmadárka!

Jó kis bükki madarászatot beszéltünk le mára Pabar Zolival. Vele tartott Barta Sanyi is. A Szalóki tóra néztünk rá kezdésként. Itt csak pár percet töltöttünk, és a legérdekesebb 1 pár kerceréce volt. Majd beugrottunk egy kávéra, ahol Zoli megitta élete legfinomabb kóláját! Ezt Ő mondta:-) Majd irány az egyik uráli baglyos hely. Egy jó órát eltöltöttünk, de nem sikerült látni a baglyot. Csak egy jó csapatnyi cinegét. Valamint fekete harkályt és közép fakopáncsot. Innen a Bél-kő felé vettük az irányt, ahol is idő hiány miatt csak a párkányig jutottunk. Az apátságra is ránéztünk, de egy nagyon barátságos citromsármányon kívül semmi más nem volt. Legalább ezzel elszórakozott egy ideig Zoli. Az 550 méteren két órát kerestük, de a hajnalmadár nem lett meg. Ilyen nincs, ebben a szezonban nem akarja nagyon adni magát. Eddig 3 keresésemből, csak egyszer láttam. Zolinak is ez az arány, csak épp neki nem csak ebben a szezonban. A havasi szürkebegyek is elég fent voltak, így csak a hangjukat sikerült hallanunk, látni nem láttuk őket. A legérdekesebb egy hamvas küllő tojó volt. Lehangoló volt. Természetesen lefele kaptam rendesen a zrikálást, de ez már csak így megy. Utána haza vittek, és elindultak az Alföld irányába. Néha szívni is kell az embernek, de sosem esik jól.

(A fotón citromsármány, és a nap összefoglalása Pabar Zolitól)

Nehéz határozások

Délben menetem volt megint, ezúttal is a Laskóvölgyi-víztározóhoz. Ezúttal, az idő rövidsége miatt, csak a gáton és a nyugati parton mentem végül. A tavon: 300 tőkés réce, 110 csörgő réce, 6 búbos vöcsök, 120 kormorán (valszeg az idei utolsó csúcsjavítás), 10 szürke gém. Egy kisebb méretű sirály is volt, de azt a távolság és a gyenge fényviszonyok miatt először nem tudtam határozni. A tegnapi sirály után meg minden ilyen kinézetű madár igencsak felcsigáz. A parton, az erdőből egyszercsak egy hatalmas tojó héja robbant ki. Mindig jó látni ezt a fajt. Mire a tó végére értem a sirály átment a másik végére, innen se lehetett biztosra határozni. De az feltűnt, hogy a kormoránok szép lassan eltűntek a tóról, lassan kis csapatokban elrepülve nyugati irányba. Visszamentem a gát irányába, innen már biztosra megtudtam mondani a sirály faját és korát is. Egy első teles dankasirály volt. Ritkán szoktam ennyit caplatni ezért a fajért. Természetesen a gátőr kutyái is ki lettek eddigre engedve. Egy németjuhász meg egy puliszerűség. Nem túl barátságosak, ha az ember túl közel megy a "revirjükhöz". Megkerültem őket, és a gáton indultam vissza a falu irányába. A gáton felugrasztottam egy fahér szélső farktollú énekest, ami visszaszállt a gátra, és elbújt a betonpadka alá. Ezt még eljátszottam 3-szor mire azt tudtam mondani, hogy nagy valószínűség szerint havasi pityer. Legalábbis nagyon remélem hogy az volt. Sajnos közben a hangját nem hallatta, és a fények már nagyon fogyóban voltak. A falu előtt még egy nagy őrgébicsbe futottam bele, és indultam haza.

Csüllő a Tisza-tavon!

Kellemes kis madarászatot beszéltünk meg Árpival mára. Terv a szokásos, körbe a Tisza-tavon. Bodzás Jancsi csak fél 10 körül ért be Abádszalókra, így abban maradtunk, hogy majd csatlakozik hozzánk később. Szokás szerint az erőműnél néztünk rá először a tározóra. Itt a szokásos lanyhaság. Majd a félsziget következett, ahonnan látszott, hogy rengeteg bukóréce van a tavon, csak éppen jóval beljebb, mint ideális lenne. Majd a lesnél is megálltunk, de itt se volt túl sok élvezni való, egy rétisast leszámítva. Aztán a Kunsági-csatorna következett. Innen egy északi búvárt végre sikerült látni. Árpi épp szkópolta a tavat, Én pedig valamit szerencsétlenkedtem, mikor is szabad szemmel megláttam egy csíkos szárnyú, fehér madárkát. Fiatal csüllő!!! Gyakorlatilag berepült a képünkbe! Hihetetlen és váratlan élmény volt. A madarat dobálta a szél, és volt, hogy 7-8 méterre repült előttünk, vagy éppen a vízre ült le. Mellesleg Árpi mondta, hogy a búvár mellé beúszott még egy ugyanolyan fajú madár. Megnéztem gyorsan, de inkább a sirályt néztem. Leginkább néhány viharsirállyal barátkozott, de túlságosan nem ragaszkodott hozzájuk. Volt, hogy egy búbos vöcsök vagy éppen kerceréce közelében úszott. Aztán vagy 10 perc múlva elrepült a strand irányába, szigorúan a part vonalát követve. Tavaly már láttam a Balatonon (mikor is a velem utazók közül, csak nekem nyújtott örömet), de ez most sokkal jobb érzés volt. Közben Jancsi meg a busszal zötykölődött haza felé. Nem irigyeltem akkor:-) Megálltunk a kikötő előtt, ahol gyorsan meg is lett újra. Ekkor Árpi kiment Jancsi elé a buszállomásra, Én meg közben tartottam a madarat. Az meg csak nyugisan ült a vízen. Megérkezett Jancsi, és már nézte is. Neki is tetszett:-) Után a madár felszállt és elment a strand irányába, szigorúan a part mentén. Egy ideig követtük, majd elvesztettük. Gyorsan haza vittük Jancsit, hogy letegye a cuccát, és felvegye a szkópját, valamint egy fényképezőgépet. A strandhoz mentünk, ahol láttunk két feketenyakú vöcsköt, meg hogy a bukórécék nagy része bent van a túlsó part mellett. Majd egyszercsak egy sirály jött velem szembe a parton, kis fekete nyakmintával. Visszajött a kis drága! Leszállt ugyanoda, ahol előtte láttuk. Odasétáltunk, és végre sikerült fotózni. Egy darabig elnézegettük, majd visszaindultunk a kocsihoz. Ekkorra már riadóztattunk pár embert, akiknek tudtuk, hogy fontos lenne. Egy részük megköszönt, egy részük hát... hagyjuk. Lényeg, hogy nagyon jót tett kicsi lelkemnek, hogy olyanoknak sikerült megmutatni a Tisza-tavon ezt a fajt, akik korábban játszották a nagyfiút velem szemben. Az élet szép:-) Ezután a Viking kikötőhöz néztünk ki, ahol a szokásos fajok fogadtak. Úgy döntöttünk ezúttal nem a sarudi pangást választjuk, hanem kinézünk a Derzsi-pusztára. Túl sok madár nem volt, ellenben gomba annál több. Meg egy gombász bácsi is. Poroszlóra vettük az irányt, ahol felvettük Danit, és már néztünk is a tóra. Itt lilik megint alig volt, ellenben nyári liba annál több. A múltkori kendermagos récék is eltűntek. A bütykös ásóludak most hatan voltak. Valamint Jancsi kiszúrt egy sokat bukó madarat is. Árpi ránézett elkezdett vigyorogni. Egy tojó jeges réce. Jancsinak ez is új volt, ráadásul Ő találta. Később Dani öccse, István is kijött egy lóval. Innen már haza felé indultunk. Ezúttal Tiszafüreden akartam felszállni a vonatra, de sajna a Hortobágyon lerobbant. Így két órát vártam, és végül busszal mentem haza. Király nap volt!!! Nagyon király!

U.I: másnap még Jancsi látta a csüllőt, harmadnap pedig Török Hunorék, Antal Laciék, Durkó Laliék és még pár ember megnézte. Ezek között is voltak kötözködők:-) Ezután elment világgá. Megnéztem a Nomenclator régebbi adatait, és ha minden igaz 1987 óta ez volt az első megfigyelése a fajnak a tavon.

Ismétlés

Ma ugyanoda mentem, mint tegnap. Csak éppen most Fitala Csabáékkal gyűrűzni. Most csak szedő voltam, mennyivel kényelmesebb és egyszerűbb így a gyűrűzés:-) Amúgy meg elég gyenge mozgás volt. Ráadásul nemhogy cinegecsapatot, de még csak 1 darabot se fogtunk. Bezzeg mikor egyedül jövök ki... Néhány fekete rigó, vörösbegy és erdei szürkebegy volt a zsákmány. Meg vagy 4-5 olyan madár, amit pár hete gyűrűztem. Csabának kicsit el is ment a kedve a helytől. A sast nem láttuk ma. Amúgy a tegnap is látott mennyiség, és minőség volt a vízen, plusz 2 nagy kócsag és 5 kerceréce (3hím, 2 tojó). Valamint sárgalábú sirályból 11 ( 6 ad., 5 imm.) volt. Kb ennyi a mai nap.

Megkésett tél

Délelőtt tettem egy szokásos kört a Szalóki tó körül. Ez abból áll, hogy a parton végig megyek, a Hidegvölgyben átmegyek a Laskón, és benézek a Töviskes-völgybe is. Nagyon nem éreztem ma, hogy itt lenne a tél. Az idő és a fajok sem erről tettek tanúbizonyságot. A tavon: 260 tőkés réce, 110 csörgő réce, 9 búbos vöcsök, 112 (új rekord!) kormorán, 6 szürke gém, 5 sárgalábú sirály (1 ad., 4 imm.). A keleti parton indultam ( általában a nyugatin szoktam), és egy kisebb fenyőrigó csapatban kiszúrtam 4 seregélyt. Ez a faj sem jellemző ilyenkor a területen. A part végéhez érve jellegzetes hang csapta meg a fülem. Egy guvat! Nem gyakran hallani, és látni itt, főleg nem ilyenkor. A Töviskesben nem sok minden volt egy kékes rétihéja tojón kívül. Átmentem a Hidegvölgybe, ahol pedig egy fiatal volt a kékesből. Valamint a tónak erről a részéről láttam a már múltkor látott majdnem teljesen öreg rétisast. Épp dolmányos varjakkal barátkozott:-) Laskón átkeltem, és a tó nyugati partjáról megint láttam a sast. Valamint a réce-kormorán tömeget. A bokrosban rigó, vörösbegy, cinege stb, az ilyenkor szokásos énekesek. Visszaértem a gáthoz, ahol megint egy ilyenkor szokatlan faj, egy örvös galamb húzott át előttem. Ezzel a fajjal búcsúztam ez alkalommal a tótól.

Novemberi dömping

Ahogy ígértem, jön a november. Előre szólok, lehet sokaknak unalmas lehet, és tényleg rengeteget voltam terepen! De így a jó:-)

A hónap első napján Egerszalókon, a tóhoz mentem ki, megtéve a szokásos körömet. A tavon lévő madarak: 150 tőkés, 70 csörgő, 4 kanalas, 1 kerceréce, 1 kis vöcsök, 6 búbos vöcsök, 32(!) kormorán, 17 szürke gém. A nádasban függőcinegék is voltak, amik ilyenkor már nem jellemzőek. A környező területeken pedig szőlőrigók szóltak. Mikor visszaértem a gáton 33 példányos dolmányos varjú csapatra lettem figyelmes. Ezek között felfedeztem 2 fiatal vetési varjat is. Sokan ezt most megmosolyoghatják, de ezen a környéken elég ritka vendég a faj.

Másnap első ökotúrám is megtörtént. Egy házaspárnak mutattam a HNP látogatóközpontjánál erdei fülesbaglyokat, az Öreg-tavakon körülbelül 50 vörösnyakú ludat, és késő délután megtekintettük a darvak behúzását is.

4-én megint a Laskóvölgyi-víztározóhoz vezetett utam. Ezúttal a tó meder szélén mentem körbe. A tavon: 160 tőkés, 70 csörgő, 4 kanalas réce, 6 búbos vöcsök, 31 kormorán, 18 szürke gém (ebből a fajból sem szokott ennyi lenni ebben a hónapban). A tó északi felén ugrasztottam 4 sárszalonkát! Valószínű az első novemberi adata a fajnak a területen. Az iszapon volt még 3 erdei cankó, 2 hegyi és 2 barázdabillegető. Ezek szintén örömet okoztak kicsiny szívecskémnek:-) Mikor majdnem visszaértem a faluba, egy hatalmas fekete sereget vettem észre a levegőben. Vetési varjú csapat! Dömping van a fajból:-) 110 példány mellet szólt minimum 4 csóka is a gruppból. Nekem a faj második megfigyelése a tónál.

Hetedikén gyűrűzni mentem ki a tóhoz. De milyen jól tettem!Még sötétedésben kezdtem neki a hálót állítani, eközben megugrasztottam egy guvatot! Nyáron se nagyon találkozok vele, nem hogy ilyenkor. A tavon: 150 tőkés, 70 csörgő réce, 6 búbos vöcsök, 30 kormorán, 10 szürke gém, 1 hegyi billegető. Átrepülőben volt léprigó, kékes rétihéja hím és 2 holló is. A fogás ( a + után a visszafogások): 4 fekete rigó, 1 énekes rigó, 2 süvöltő (gyűrűzésre új nekem), 5+5 széncinege, 14+4 kék cinege, 1+1 barátcinege, 3+1 vörösbegy, 1 erdei szürkebegy, 1+1 erdei pinty, 7+2 őszapó, 1 sárgafejű királyka és 1 tüzesfejű királyka( gyűrűzésre új). Ez utóbbi ráadásul a tóra is új faj volt! Ahogy sejthető, természetesen sikerült kifognom egy vegyes cinkecsapatot is, ami elég nagy szívás tud lenni, ha egyedül van az ember, és még madárzsákja sincs elég... Elég későn kezdtem összepakolni, így már esteledett mire az utolsó hálót is összeszedtem. Ennek köszönhető, hogy láttam egy 3 egyedből álló daru családot leszállni a tó északi fövenyén. A gátőr mondta, hogy látott már a parton darvakat, de nekem ez volt az első találkozásom velük itt. Kifelé menet apró méretű denevérek még röpködtek, és 1 gímszarvas is bőgött még.

Következő nap Rimóczi Árpival megnéztük a Tisza-tavat. Eredménye: az Abádszalóki-öbölben látott kercerécék, 1 tojó hegyi réce, 14 bütykö ásólúd és 1 sarki búvár. Más nem nagyon volt.

10-én megint az otthoni tóra mentem. Ezúttal csak a keleti parton mentem végig. Eredmény: 200 tőkés, 50 csörgő réce, 13 búbos vöcsök, 56( nő a számuk ) kormorán, 8 szürke gém, 1 guvat hangja és 3 dankasirály. Haza felé menet még összefutottam 3 csicsörkével. Ugyan, ezek a faluban voltak, de akkor is érdekes adat.

Péntek 13: irány Bél-kő! Egerbe menet a buszról 30 példányos vetési varjú csapatot vettem észre. Ha egy üzlet beindul. A buszállomáson találkoztam Gilányi Gáborral és Szabó Antival. Hármasban folytattuk utunk. Az alsó párkányos már találtunk havasi szürkebegyet, Gábornak világ új volt. Majd 2 hamas küllő, házi rozsdafarkú és 2 kékes rétihéja következett, de hajnalmadár sehol. Felmentünk a felső részre, ahol 4-5 havasi szürkebegyet kábé 2 méterről néztük a többiek fotózták is. Aztán egy másik csapat is megreppent. Minimum 16 példány volt fenne. Ennyit láttunk egyszerre, de valószínű 20 feletti egyedszáma a területen. Ezután visszamentünk a párkányra. Anti igencsak lemaradt, mivel a cipő feltörte a lábát. Végül Ő találta meg a sziklapillangót. Gilnek itthonra ez is új volt. Azért mondjuk láthattuk volna sokkal jobban is, de így se volt rossz. (Photo by Gil)

Másnap kiegészültünk Bodzás Jancsival, Durkó Lalival, Nyíri Lacival és Rimóczi Árpival, és nekivágtunk a Tisza-tónak. A Szalóki-öbölben: 3 tojó hegyi réce, 3 füstös réce (Gilnek új), 2 északi búvár (Antinak új), 1 sarki búvár és rétisas. Meg vagy 20 feketenyakú vöcsök, de sajnos a fülest nem sikerült megtalálni. Kicsit ködös, borongós idő volt, és a madarak se voltak túl közel. Poroszlónál, a Valki-medencében rétisas mellett több ezer lilik között 3 vörösnyakú lúd és 9 bütykös ásólúd volt a legérdekesebb. Itt már Bánrévi Dani is velünk volt. Aztán elváltunk tőle, Giltől meg Antitól, és elindultunk vissza a Szalóki-öbölbe. Természetesen ekkor már meglett a füles vöcsök, valamint a récék és búvárok is közelebb voltak. Csak eztán mentünk haza.

November 18-án itthon mentem ki a tóhoz. Már megint. De továbbra is hiába kerestem az évi szokásos búvárt. A vízen volt 70 tőkés, 80 csörgő réce, 12 búbos vöcsök, 46 kormorán, 9 szürke gém és 2 erdei cankó. Egyszeriben nagy riadalom lett, egy subadult/adult rétisas jelent meg! Szeretjük az ilyen vendégeket:-)Út közben sikerült látnom a szezon első komolyabb, kb 350-es fenyőrigó csapatát. Benéztem a Töviskes-völgybe, ahol 2 kékes réti és nagy őrgébics voltak.

22-én megint a tóhoz mentem ki gyűrűzni. Túlságosan a tavon nem volt időm körbenézni, olyan 100-150 tőkés-csörgő összlet, 70! kormorán, 9 szürke gém volt. A parton felriasztottam egy havasi pityert, és a nap folyamán gyakran láttam pontosan 30 nagy liliket a levegőben. A fogás viszont szenzációs volt: 2 nagy fakopáncs ( a hálóban egymás mellett), 9+1 fekete rigó, 2 csuszka, 1+3 széncinege, 6+3 kék cinege, 1+1 barátcinege, 9 vörösbegy, 1 fenyőpinty ( gyűrűzésre új), 1 erdei pinty, 1 barátka!, 4 nádi sármány, 8+7 őszapó, 1 ökörszem és 1 sárgafejű királyka. 47 új gyűrűs! Természetesen közte egy cinege csapattal:-( Szívatás felső fokon.

28-a. Megint irány a tó! Tavon: 260 tőkés réce, 100 csörgő réce, 1 kerceréce tojó, 8 búbos vöcsök, 79! kormorán, 9 szürke gém, 1 nagy kócsag és 17 nagy lilik a fövenyen táplálkozva. Egészséges vadludat még nem láttam a tavon ezelőtt. A parton havasi pityer megint volt, a Töviskes-völgyben pedig nagy őrgébicset láttam. Búvár sehol.

Másnap már volt. Apró szépséghiba, hogy egy másik szalókon, és másik tavon. Tisza-tó, Abádszalóki-öböl, Rimóczi Árpád társaságában megnézve. 2 északi búvár. Még jók: 100 feletti kerceréce, 3 füstös réce, 2 hegyi réce, rétisas és egy aranyos fiatal kis sirály. Sarudon szokás szerint semmi, de az legalább messze. Steiner Attilát kivéve. Tovább Poroszlóra, ahol felvesszük Bánrévi Danit. Legnagyobb megrökönyödésünkre nincsenek a tavon lilikek. Összesen vagy 10 egyed van nyári ludak közé keveredve:-( A levegőben rajol egy 47 példányból álló csapat, de azért nem az igazi. Viszont ragadozókból szenzációs. 2 rétisas, 1 vándorsólyom és 1 immatur fekete sas! Könnyen lehet, hogy a tavalyi példány, csak éppen egy évvel idősebben. Ezen kívül még 4 tadorna volt említésre méltó, és vagy 7-800 kendermagos réce meg 7 kis bukó. Ez utóbbiból itt láttam a szezonban az elsőket.

Rákövetkező nap a Hortobágyra néztünk ki, hátha sikerül sok vörösnyakút látni, és egy jót libázni. Jakab Gergő csatlakozott még hármasunkhoz. Kócsújfalu határában megálltunk, és itt vándorsólymot, barna rétihéját és egy parókás őzbakot sikerült megpillantani. A sólyom hatalmas volt, könnyen lehet callidus alfaj. Majd Kékes-pusztán lilikeket vettünk észre. Habár elég alaposan átnéztük őket, csak 2 vörösnyakút találtunk köztük. Kissé lehangoló, és hol van az a 100-as csapat? Hát nem itt és nem ekkor. Árpi ráadásul öntudatra is ébredt, és elég filozófikus hangulatba került:-) A napot Máta-pusztán fejeztük be. A fejünk fölött lilikek szálltak, de nyakit nem láttunk. Az énekesek meg... hát inkább hagyjuk. Azért leírom. Varjakon kívül a pusztán: 3 nádi sármány, 2 mezei veréb, 1 házi veréb, 1 cigánycsuk és tengelic hangról. Sehol téli énekesek. Lehangoló. A napot végül 1 kis sárszalonka mentette meg. Meg az a 4-5 rétisas, amit az Öreg-tavak szélénél láttunk.

Ennyit a novemberről, és akkor jöhet az aktualizálás!

Nagyon sok minden

Szervusztok Kedves Olvasók (ha még léteztek:-))!

Kissé rég írtam már ide. Ennek nagyon sok oka van, amiket részben el is fogok mondani. Vannak rajtam kívül állók: gép-, net-, és időhiány. Rajtam álló okként a kedvhiány említhető. Néhány nagyobb pontban szedtem össze, mi minden történt velem az elmúlt félévben, ezt alant fogjátok látni, nem feltétlen időrendi sorrendben. Jó olvasást!

Emberek: na, ez a kényes ügy:-) A kedvhiány is ide vezethető vissza. Az a lényeg, hogy volt egy botránykuvik a Bükkben. Én megnéztem egy nappal korábban, mint mások, és ez sokaknak nem tetszett. Aztán egy kis anyázással a birding.hu-n felhúzták nekem is az agyam. Ha akkor nyugisabb vagyok, mennyivel kevesebb utálnának most:-) Az a lényeg, hogy volt amit Én rontottam el, volt amit mások, de a legjobb, hogy nem kevés olyan dolgot állítottak rólam, amit nem tettem és nem is mondtam. Amennyit sértegetek és zrikálok embereket, nem kell még, hogy hozzá is kölcsenek... Na ebből lett egy jó kis sértődés. A legjobb, hogy egy olyan akart erkölcsről kioktatni, aki még csak átvert. Utána próbáltam mindenkivel szemben korrekt lenni, de ezt mások eltolták, és utána már tényleg mindenki rám haragudott. Aztán volt egy kis zalai kirándulás is. Itt megkértem utastársam, hogy kérdezze már meg a házigazdákat, hogy nem okoz-e gondot, hogy haverom engem is elhívott. Nem kérdezte meg, és az egyik bánta. Na, itt is Én jöttem ki szarul. Majd jött egy kis héjás anyázás, amibe persze beleszóltam:-) Nem bírtam ki, és nem is bántam meg. Legutóbb meg egy madarász "barátom" volt gyáva, hogy kiálljon mellettem, és szúrt így hátba:-) Ez van, lehetett volna ezeket a dolgokat jobban intézni, de ebből a helyzetből kell kihozni mindent, amit csak lehet. Természetesen voltak kellemes meglepetések is, de azok annyira nem érdekesek mások számára. Lettek új ismerőseim is, és rájöttem, hogy itt ténylegesen nagyon kevés "nem-érdek" típusú kapcsolat van. Ja, az MME ökotúravezetője is lettem, csak hogy még több ok legyen az engem nem kedvelőknek:-)

Lopás: ebből is kijutott idén. Ez augusztus 12-én történt meg velem, a Laskóvölgyi-víztározónál. Horgászati tilalom volt, gondoltam kimegyek nyugiba gyűrűzni, meg tanulni a KRESZt. Az utolsó háló állításánál egy bokor betakart a cuccomhoz. Hallom, hogy egy kocsi legurul, majd gyorsan el is húz onnan. Mire visszasietek a dolgaimhoz, már nincsenek meg. Elvitték a táskám,benne a távcsövem, irataim, pénzem, határozóim, madárgyűrűim, fényképezőgépem, de még a szaros madárzsákokat is. Nagyon remélem elkaptak tőle egy kis H5N1-et, és beledöglenek. Azóta már csak a fényképezőgépet, valamint a távcsövem kéne pótolni, de sajna nem akarja a kereskedő hozni, és addig csak sógorom régi binokulárjával szenvedek. Emiatt a lopás miatt még egy ideig ismerőseim, és saját régebbi fotóim lesznek a blogban, sajna.

Madarak: szerencsére ilyenek is voltak. Március közepén Bél-kőn hajnalmadár és havasi szürkebegyek. A hónap végén volt a gatyáskuvik fészkelési kísérlet a Bükkben, amit nekem is sikerült látnom. Mellesleg itt láttam életemben először párzó keresztcsőrűeket. Ugyanekkor az aggteleki populáció császármadarai közül is sikerült egy párat látnom, valamint ugyanitt búbos cinegét, vízirigót, kormosfejű cinegéket és egy rakat keresztcsőrűt. Március és április fordulóján borzas gödényt láttam a Csaj-tavon, majd másnap a Hortobágyi-halastavakon is. Április 1-én fakó réti tojót láttam az Öreg-tavakon, 3-án pedig füleskuvikokat hallottam Egerszalókon. E hó negyedik napján pedig megtört a jég, és Bélapátfalva mellett sikerült végre két fehérhátú fakopáncsot megpillantanom. Végre ez is megtörtént:) Lefelé jövet láttam az idei évem eddigi utolsó csonttollúit is, szám szerint 14-et. Nyáron is sikerült fehérhátúkat látnom a Bükk-fennsíkon, vagyis csak az első volt nehéz itt is. Ugyanitt erdei szalonka és uráli bagoly is volt. Kaba és Hortobágy tavi cankót, tadornát, parlagi sast, kis pólikat, hegyi récét hoztak. Mezőkövesden pedig 3 ( de lehet hogy 4) sárga billegető alfaj volt ebben a hónapban. Ragadozó kiülések során békászó sas, kígyász- és darázsölyvön kívül sötét törpesast is sikerült látni. Ezt az egyik megfigyelő később még egyszer megtudta nézni. A kövirigót is kerestem, de sajnos hiába. Vonatról Hortobágyon pásztormadarat is észleltem. A tarnai táborba is lenéztem, az se volt éppen rossz, bár sok időt nem tudtam ott tölteni. A nyár második felében pedig szokás szerint jött a gyurgyalagok felmérése. Itt a pozitív hozadék 2 szalakóta látványa volt a Bükkalján. Ez idő tájt láttam Cserépfalu mellett kis kormoránt és nagy fülemülét (szintén Bükkalja újak nekem). A lopás idején pedig öreg bakcsó és minimum 3 törpegém volt Egerszalókon. Az ősszel kevesebb időm volt madarászni, de október közepén azért beerősítettem. De a gyűrűzés sok időt elvitt. Azért október végén láttam az első havasi szürkéket a Bél-kőn, de ekkor még a hajnalmadarat nem. Októberben megkezdődött a Tisza-tavi madarászás is, ez heringsirály megfigyelését is eredményezte. A hónap legvégén letviccseltem a szegedi Fehér-tavon talált hosszúcsőrű cankógodát. Ezzel tovább bővítve azon madarak sorát, amit Én láttam utoljára az országban. Majd bedübörgött a november, rengeteg terepi nappal:-)

Gyűrűzés: februárban végre meglett az engedélyem, énekes madarakat gyűrűzhettem végre! 2009. május 21. Ekkor gyűrűztem meg az első madaramat. Egy mesterséges odúban lakó fiatal seregély személyében! 2009. június 17.Az első hálózásom. Egy 4 napos tábor volt a Bükk-fennsíkon. 90 madarat fogtunk, köztük közép fakopáncsot, citromsármányt, erdei szürkebegyet, sárgafejű királykát, fenyvescinegét, örvös légykapót és hegyi fakuszt. Egy napot otthon is gyűrűztem a kertben , majd egy hétvégét Telekhalmán is lenyomtam. Itt kékbegy, barkóscinke, fülemüle, függőcinke voltak a gyakori nádi énekeseken kívül. Valamint egy gyűrűs sitke! Ezután gyurgyalagot gyűrűztünk Makláron. Próba volt, lehet később komolyabb keretek között is megy majd. Augusztus első napjaiban 2 füleskuvik fiókára raktam gyűrűt. Ez a Hidegvölgyben volt, az általam kirakott odúban. Sarlósfecskét pedig Miskolcon patkoltam. Ezt egy család nevelte fel, és sikeresen szárnyra kelt. Majd a Szalóki tónál gyűrűztem, hogy utána ellopják a cuccom. Szeptember elején szintén a tónál gyűrűztem több alkalommal. Érdekességnek beesett egy vadgerle és egy kis légykapó. Majd a hónap közepén Barabáson, a Kaszonyi-hegyen gyűrűztem egy hétig. Több mint 500 madárra került ekkor gyűrű. Érdekesebbek: lappantyú, sárgarigó, ez utáni következő ellenőrzésben, ugyanabban a hálóban csíz, 8 kerti rozsdafarkú, kis és nagy fakopáncs, valamint nagy fülemüle visszafogás. Utóbbi alig tudott repülni, olyan hájas volt:-) Iszonyat jó volt! Miskolctapolcán is többször tartottam bemutatógyűrűzést, madármegfigyelő napokon pedig Egerszalókon és Poroszlón, valamint egyszer Felsőtárkányban egy gyerekcsoportnak. Október elején egy gyűrűzőtábort rendeztünk a Les-réten. 203 madár lett kis alumínium darabbal ékesítve, pl szajkó és 2 zöld küllő is. Azóta főleg a Laskóvölgyi-víztározónál jelöltem, többek közt közép fakopáncsot és szajkót. Fitala Csabával is voltam kint néhányszor szedőként, így jutott a kezembe kis lile, kakukk és bajszos sármány. Szeptember közepén megint vizsgáztam, akkor limikóla és ragadozóengedély volt a cél. Legnagyobb megdöbbenésemre ez sikerült is:-) Ezeket még nem tudtam használni, de majd idővel.

Körülbelül ez történt velem, madarászati szempontból, az elmúlt pár hónapban. Ígérem következő bejegyzésem napokon belül várható, és akkor novembert veszem górcső alá, majd pedig jönnek majd az aktuális események.


Üdv, BP