Elalvás és rossz kedv

Reggelre Rimóczi Árpival Tisza-tavi madarászatot beszéltünk meg. Ehhez képest én elaludtam, és csak két órával a megbeszélt idő után értem oda:( Akkor már Bodzás Jancsi is vele volt, és átnézték már a Szalóki-öböl egy részét. De még csak egy nyamvadt hegyi récét sem láttak! Az utunk hasonló sikerességgel folytatódott. A legérdekesebb "faj" vagy 15 görényarcú vadász volt, akik a földön akartak a fácánra lőni Sarudnál, a gátoldalban. Ezen kívül még a Szalóki-öbölben kb 600 kerceréce volt említésre méltó, és egy gatyás ölyv. Poroszló közelébe értünk, mikor Durkó Lulu hívott, hogy Mátán meglett neki a sarkantyús sármány, és Poroszló és Tiszafüred közötti részen talált egy füstös récét. Odamentünk hozzá és Hegyesi Attilához. Megnéztük a szép füstös gácsért, ami viszonylag közel volt. De pont annyira messze is, hogy már fotózni ne lehessen. Szóltam Bánrévi Daninak, aki az öccsével jött, és már Poroszlótól nézte meg a madarat. Itt futottunk össze Roy Adamsszel, aki megnézte a kacsát, majd némi csevej után elment. Ezután kinéztünk a Kis kárókatona-toronyhoz, ahol a felrepülő lilikek közt volt 2 vörösnyakú lúd is. Amúgy semmi érdekes. Amúgy se nagyon lehetett madarászni Dani idegesítő, és enyhén ittas öccsétől. Miután összekente Árpi kocsiját sárral leléptek. Mi még beültünk egy kávéra, majd Laláék elmentek, engem meg Árpiék kivittek a vasútállomásra és indultam haza. Este Árpi hívott, hogy visszafelé Abádszalókra még láttak gatyás ölyvet, parlagi sast és füles vöcsköt is. Na valaki erre mondja, hogy nem szívás..