Novemberi dömping

Ahogy ígértem, jön a november. Előre szólok, lehet sokaknak unalmas lehet, és tényleg rengeteget voltam terepen! De így a jó:-)

A hónap első napján Egerszalókon, a tóhoz mentem ki, megtéve a szokásos körömet. A tavon lévő madarak: 150 tőkés, 70 csörgő, 4 kanalas, 1 kerceréce, 1 kis vöcsök, 6 búbos vöcsök, 32(!) kormorán, 17 szürke gém. A nádasban függőcinegék is voltak, amik ilyenkor már nem jellemzőek. A környező területeken pedig szőlőrigók szóltak. Mikor visszaértem a gáton 33 példányos dolmányos varjú csapatra lettem figyelmes. Ezek között felfedeztem 2 fiatal vetési varjat is. Sokan ezt most megmosolyoghatják, de ezen a környéken elég ritka vendég a faj.

Másnap első ökotúrám is megtörtént. Egy házaspárnak mutattam a HNP látogatóközpontjánál erdei fülesbaglyokat, az Öreg-tavakon körülbelül 50 vörösnyakú ludat, és késő délután megtekintettük a darvak behúzását is.

4-én megint a Laskóvölgyi-víztározóhoz vezetett utam. Ezúttal a tó meder szélén mentem körbe. A tavon: 160 tőkés, 70 csörgő, 4 kanalas réce, 6 búbos vöcsök, 31 kormorán, 18 szürke gém (ebből a fajból sem szokott ennyi lenni ebben a hónapban). A tó északi felén ugrasztottam 4 sárszalonkát! Valószínű az első novemberi adata a fajnak a területen. Az iszapon volt még 3 erdei cankó, 2 hegyi és 2 barázdabillegető. Ezek szintén örömet okoztak kicsiny szívecskémnek:-) Mikor majdnem visszaértem a faluba, egy hatalmas fekete sereget vettem észre a levegőben. Vetési varjú csapat! Dömping van a fajból:-) 110 példány mellet szólt minimum 4 csóka is a gruppból. Nekem a faj második megfigyelése a tónál.

Hetedikén gyűrűzni mentem ki a tóhoz. De milyen jól tettem!Még sötétedésben kezdtem neki a hálót állítani, eközben megugrasztottam egy guvatot! Nyáron se nagyon találkozok vele, nem hogy ilyenkor. A tavon: 150 tőkés, 70 csörgő réce, 6 búbos vöcsök, 30 kormorán, 10 szürke gém, 1 hegyi billegető. Átrepülőben volt léprigó, kékes rétihéja hím és 2 holló is. A fogás ( a + után a visszafogások): 4 fekete rigó, 1 énekes rigó, 2 süvöltő (gyűrűzésre új nekem), 5+5 széncinege, 14+4 kék cinege, 1+1 barátcinege, 3+1 vörösbegy, 1 erdei szürkebegy, 1+1 erdei pinty, 7+2 őszapó, 1 sárgafejű királyka és 1 tüzesfejű királyka( gyűrűzésre új). Ez utóbbi ráadásul a tóra is új faj volt! Ahogy sejthető, természetesen sikerült kifognom egy vegyes cinkecsapatot is, ami elég nagy szívás tud lenni, ha egyedül van az ember, és még madárzsákja sincs elég... Elég későn kezdtem összepakolni, így már esteledett mire az utolsó hálót is összeszedtem. Ennek köszönhető, hogy láttam egy 3 egyedből álló daru családot leszállni a tó északi fövenyén. A gátőr mondta, hogy látott már a parton darvakat, de nekem ez volt az első találkozásom velük itt. Kifelé menet apró méretű denevérek még röpködtek, és 1 gímszarvas is bőgött még.

Következő nap Rimóczi Árpival megnéztük a Tisza-tavat. Eredménye: az Abádszalóki-öbölben látott kercerécék, 1 tojó hegyi réce, 14 bütykö ásólúd és 1 sarki búvár. Más nem nagyon volt.

10-én megint az otthoni tóra mentem. Ezúttal csak a keleti parton mentem végig. Eredmény: 200 tőkés, 50 csörgő réce, 13 búbos vöcsök, 56( nő a számuk ) kormorán, 8 szürke gém, 1 guvat hangja és 3 dankasirály. Haza felé menet még összefutottam 3 csicsörkével. Ugyan, ezek a faluban voltak, de akkor is érdekes adat.

Péntek 13: irány Bél-kő! Egerbe menet a buszról 30 példányos vetési varjú csapatot vettem észre. Ha egy üzlet beindul. A buszállomáson találkoztam Gilányi Gáborral és Szabó Antival. Hármasban folytattuk utunk. Az alsó párkányos már találtunk havasi szürkebegyet, Gábornak világ új volt. Majd 2 hamas küllő, házi rozsdafarkú és 2 kékes rétihéja következett, de hajnalmadár sehol. Felmentünk a felső részre, ahol 4-5 havasi szürkebegyet kábé 2 méterről néztük a többiek fotózták is. Aztán egy másik csapat is megreppent. Minimum 16 példány volt fenne. Ennyit láttunk egyszerre, de valószínű 20 feletti egyedszáma a területen. Ezután visszamentünk a párkányra. Anti igencsak lemaradt, mivel a cipő feltörte a lábát. Végül Ő találta meg a sziklapillangót. Gilnek itthonra ez is új volt. Azért mondjuk láthattuk volna sokkal jobban is, de így se volt rossz. (Photo by Gil)

Másnap kiegészültünk Bodzás Jancsival, Durkó Lalival, Nyíri Lacival és Rimóczi Árpival, és nekivágtunk a Tisza-tónak. A Szalóki-öbölben: 3 tojó hegyi réce, 3 füstös réce (Gilnek új), 2 északi búvár (Antinak új), 1 sarki búvár és rétisas. Meg vagy 20 feketenyakú vöcsök, de sajnos a fülest nem sikerült megtalálni. Kicsit ködös, borongós idő volt, és a madarak se voltak túl közel. Poroszlónál, a Valki-medencében rétisas mellett több ezer lilik között 3 vörösnyakú lúd és 9 bütykös ásólúd volt a legérdekesebb. Itt már Bánrévi Dani is velünk volt. Aztán elváltunk tőle, Giltől meg Antitól, és elindultunk vissza a Szalóki-öbölbe. Természetesen ekkor már meglett a füles vöcsök, valamint a récék és búvárok is közelebb voltak. Csak eztán mentünk haza.

November 18-án itthon mentem ki a tóhoz. Már megint. De továbbra is hiába kerestem az évi szokásos búvárt. A vízen volt 70 tőkés, 80 csörgő réce, 12 búbos vöcsök, 46 kormorán, 9 szürke gém és 2 erdei cankó. Egyszeriben nagy riadalom lett, egy subadult/adult rétisas jelent meg! Szeretjük az ilyen vendégeket:-)Út közben sikerült látnom a szezon első komolyabb, kb 350-es fenyőrigó csapatát. Benéztem a Töviskes-völgybe, ahol 2 kékes réti és nagy őrgébics voltak.

22-én megint a tóhoz mentem ki gyűrűzni. Túlságosan a tavon nem volt időm körbenézni, olyan 100-150 tőkés-csörgő összlet, 70! kormorán, 9 szürke gém volt. A parton felriasztottam egy havasi pityert, és a nap folyamán gyakran láttam pontosan 30 nagy liliket a levegőben. A fogás viszont szenzációs volt: 2 nagy fakopáncs ( a hálóban egymás mellett), 9+1 fekete rigó, 2 csuszka, 1+3 széncinege, 6+3 kék cinege, 1+1 barátcinege, 9 vörösbegy, 1 fenyőpinty ( gyűrűzésre új), 1 erdei pinty, 1 barátka!, 4 nádi sármány, 8+7 őszapó, 1 ökörszem és 1 sárgafejű királyka. 47 új gyűrűs! Természetesen közte egy cinege csapattal:-( Szívatás felső fokon.

28-a. Megint irány a tó! Tavon: 260 tőkés réce, 100 csörgő réce, 1 kerceréce tojó, 8 búbos vöcsök, 79! kormorán, 9 szürke gém, 1 nagy kócsag és 17 nagy lilik a fövenyen táplálkozva. Egészséges vadludat még nem láttam a tavon ezelőtt. A parton havasi pityer megint volt, a Töviskes-völgyben pedig nagy őrgébicset láttam. Búvár sehol.

Másnap már volt. Apró szépséghiba, hogy egy másik szalókon, és másik tavon. Tisza-tó, Abádszalóki-öböl, Rimóczi Árpád társaságában megnézve. 2 északi búvár. Még jók: 100 feletti kerceréce, 3 füstös réce, 2 hegyi réce, rétisas és egy aranyos fiatal kis sirály. Sarudon szokás szerint semmi, de az legalább messze. Steiner Attilát kivéve. Tovább Poroszlóra, ahol felvesszük Bánrévi Danit. Legnagyobb megrökönyödésünkre nincsenek a tavon lilikek. Összesen vagy 10 egyed van nyári ludak közé keveredve:-( A levegőben rajol egy 47 példányból álló csapat, de azért nem az igazi. Viszont ragadozókból szenzációs. 2 rétisas, 1 vándorsólyom és 1 immatur fekete sas! Könnyen lehet, hogy a tavalyi példány, csak éppen egy évvel idősebben. Ezen kívül még 4 tadorna volt említésre méltó, és vagy 7-800 kendermagos réce meg 7 kis bukó. Ez utóbbiból itt láttam a szezonban az elsőket.

Rákövetkező nap a Hortobágyra néztünk ki, hátha sikerül sok vörösnyakút látni, és egy jót libázni. Jakab Gergő csatlakozott még hármasunkhoz. Kócsújfalu határában megálltunk, és itt vándorsólymot, barna rétihéját és egy parókás őzbakot sikerült megpillantani. A sólyom hatalmas volt, könnyen lehet callidus alfaj. Majd Kékes-pusztán lilikeket vettünk észre. Habár elég alaposan átnéztük őket, csak 2 vörösnyakút találtunk köztük. Kissé lehangoló, és hol van az a 100-as csapat? Hát nem itt és nem ekkor. Árpi ráadásul öntudatra is ébredt, és elég filozófikus hangulatba került:-) A napot Máta-pusztán fejeztük be. A fejünk fölött lilikek szálltak, de nyakit nem láttunk. Az énekesek meg... hát inkább hagyjuk. Azért leírom. Varjakon kívül a pusztán: 3 nádi sármány, 2 mezei veréb, 1 házi veréb, 1 cigánycsuk és tengelic hangról. Sehol téli énekesek. Lehangoló. A napot végül 1 kis sárszalonka mentette meg. Meg az a 4-5 rétisas, amit az Öreg-tavak szélénél láttunk.

Ennyit a novemberről, és akkor jöhet az aktualizálás!

Nagyon sok minden

Szervusztok Kedves Olvasók (ha még léteztek:-))!

Kissé rég írtam már ide. Ennek nagyon sok oka van, amiket részben el is fogok mondani. Vannak rajtam kívül állók: gép-, net-, és időhiány. Rajtam álló okként a kedvhiány említhető. Néhány nagyobb pontban szedtem össze, mi minden történt velem az elmúlt félévben, ezt alant fogjátok látni, nem feltétlen időrendi sorrendben. Jó olvasást!

Emberek: na, ez a kényes ügy:-) A kedvhiány is ide vezethető vissza. Az a lényeg, hogy volt egy botránykuvik a Bükkben. Én megnéztem egy nappal korábban, mint mások, és ez sokaknak nem tetszett. Aztán egy kis anyázással a birding.hu-n felhúzták nekem is az agyam. Ha akkor nyugisabb vagyok, mennyivel kevesebb utálnának most:-) Az a lényeg, hogy volt amit Én rontottam el, volt amit mások, de a legjobb, hogy nem kevés olyan dolgot állítottak rólam, amit nem tettem és nem is mondtam. Amennyit sértegetek és zrikálok embereket, nem kell még, hogy hozzá is kölcsenek... Na ebből lett egy jó kis sértődés. A legjobb, hogy egy olyan akart erkölcsről kioktatni, aki még csak átvert. Utána próbáltam mindenkivel szemben korrekt lenni, de ezt mások eltolták, és utána már tényleg mindenki rám haragudott. Aztán volt egy kis zalai kirándulás is. Itt megkértem utastársam, hogy kérdezze már meg a házigazdákat, hogy nem okoz-e gondot, hogy haverom engem is elhívott. Nem kérdezte meg, és az egyik bánta. Na, itt is Én jöttem ki szarul. Majd jött egy kis héjás anyázás, amibe persze beleszóltam:-) Nem bírtam ki, és nem is bántam meg. Legutóbb meg egy madarász "barátom" volt gyáva, hogy kiálljon mellettem, és szúrt így hátba:-) Ez van, lehetett volna ezeket a dolgokat jobban intézni, de ebből a helyzetből kell kihozni mindent, amit csak lehet. Természetesen voltak kellemes meglepetések is, de azok annyira nem érdekesek mások számára. Lettek új ismerőseim is, és rájöttem, hogy itt ténylegesen nagyon kevés "nem-érdek" típusú kapcsolat van. Ja, az MME ökotúravezetője is lettem, csak hogy még több ok legyen az engem nem kedvelőknek:-)

Lopás: ebből is kijutott idén. Ez augusztus 12-én történt meg velem, a Laskóvölgyi-víztározónál. Horgászati tilalom volt, gondoltam kimegyek nyugiba gyűrűzni, meg tanulni a KRESZt. Az utolsó háló állításánál egy bokor betakart a cuccomhoz. Hallom, hogy egy kocsi legurul, majd gyorsan el is húz onnan. Mire visszasietek a dolgaimhoz, már nincsenek meg. Elvitték a táskám,benne a távcsövem, irataim, pénzem, határozóim, madárgyűrűim, fényképezőgépem, de még a szaros madárzsákokat is. Nagyon remélem elkaptak tőle egy kis H5N1-et, és beledöglenek. Azóta már csak a fényképezőgépet, valamint a távcsövem kéne pótolni, de sajna nem akarja a kereskedő hozni, és addig csak sógorom régi binokulárjával szenvedek. Emiatt a lopás miatt még egy ideig ismerőseim, és saját régebbi fotóim lesznek a blogban, sajna.

Madarak: szerencsére ilyenek is voltak. Március közepén Bél-kőn hajnalmadár és havasi szürkebegyek. A hónap végén volt a gatyáskuvik fészkelési kísérlet a Bükkben, amit nekem is sikerült látnom. Mellesleg itt láttam életemben először párzó keresztcsőrűeket. Ugyanekkor az aggteleki populáció császármadarai közül is sikerült egy párat látnom, valamint ugyanitt búbos cinegét, vízirigót, kormosfejű cinegéket és egy rakat keresztcsőrűt. Március és április fordulóján borzas gödényt láttam a Csaj-tavon, majd másnap a Hortobágyi-halastavakon is. Április 1-én fakó réti tojót láttam az Öreg-tavakon, 3-án pedig füleskuvikokat hallottam Egerszalókon. E hó negyedik napján pedig megtört a jég, és Bélapátfalva mellett sikerült végre két fehérhátú fakopáncsot megpillantanom. Végre ez is megtörtént:) Lefelé jövet láttam az idei évem eddigi utolsó csonttollúit is, szám szerint 14-et. Nyáron is sikerült fehérhátúkat látnom a Bükk-fennsíkon, vagyis csak az első volt nehéz itt is. Ugyanitt erdei szalonka és uráli bagoly is volt. Kaba és Hortobágy tavi cankót, tadornát, parlagi sast, kis pólikat, hegyi récét hoztak. Mezőkövesden pedig 3 ( de lehet hogy 4) sárga billegető alfaj volt ebben a hónapban. Ragadozó kiülések során békászó sas, kígyász- és darázsölyvön kívül sötét törpesast is sikerült látni. Ezt az egyik megfigyelő később még egyszer megtudta nézni. A kövirigót is kerestem, de sajnos hiába. Vonatról Hortobágyon pásztormadarat is észleltem. A tarnai táborba is lenéztem, az se volt éppen rossz, bár sok időt nem tudtam ott tölteni. A nyár második felében pedig szokás szerint jött a gyurgyalagok felmérése. Itt a pozitív hozadék 2 szalakóta látványa volt a Bükkalján. Ez idő tájt láttam Cserépfalu mellett kis kormoránt és nagy fülemülét (szintén Bükkalja újak nekem). A lopás idején pedig öreg bakcsó és minimum 3 törpegém volt Egerszalókon. Az ősszel kevesebb időm volt madarászni, de október közepén azért beerősítettem. De a gyűrűzés sok időt elvitt. Azért október végén láttam az első havasi szürkéket a Bél-kőn, de ekkor még a hajnalmadarat nem. Októberben megkezdődött a Tisza-tavi madarászás is, ez heringsirály megfigyelését is eredményezte. A hónap legvégén letviccseltem a szegedi Fehér-tavon talált hosszúcsőrű cankógodát. Ezzel tovább bővítve azon madarak sorát, amit Én láttam utoljára az országban. Majd bedübörgött a november, rengeteg terepi nappal:-)

Gyűrűzés: februárban végre meglett az engedélyem, énekes madarakat gyűrűzhettem végre! 2009. május 21. Ekkor gyűrűztem meg az első madaramat. Egy mesterséges odúban lakó fiatal seregély személyében! 2009. június 17.Az első hálózásom. Egy 4 napos tábor volt a Bükk-fennsíkon. 90 madarat fogtunk, köztük közép fakopáncsot, citromsármányt, erdei szürkebegyet, sárgafejű királykát, fenyvescinegét, örvös légykapót és hegyi fakuszt. Egy napot otthon is gyűrűztem a kertben , majd egy hétvégét Telekhalmán is lenyomtam. Itt kékbegy, barkóscinke, fülemüle, függőcinke voltak a gyakori nádi énekeseken kívül. Valamint egy gyűrűs sitke! Ezután gyurgyalagot gyűrűztünk Makláron. Próba volt, lehet később komolyabb keretek között is megy majd. Augusztus első napjaiban 2 füleskuvik fiókára raktam gyűrűt. Ez a Hidegvölgyben volt, az általam kirakott odúban. Sarlósfecskét pedig Miskolcon patkoltam. Ezt egy család nevelte fel, és sikeresen szárnyra kelt. Majd a Szalóki tónál gyűrűztem, hogy utána ellopják a cuccom. Szeptember elején szintén a tónál gyűrűztem több alkalommal. Érdekességnek beesett egy vadgerle és egy kis légykapó. Majd a hónap közepén Barabáson, a Kaszonyi-hegyen gyűrűztem egy hétig. Több mint 500 madárra került ekkor gyűrű. Érdekesebbek: lappantyú, sárgarigó, ez utáni következő ellenőrzésben, ugyanabban a hálóban csíz, 8 kerti rozsdafarkú, kis és nagy fakopáncs, valamint nagy fülemüle visszafogás. Utóbbi alig tudott repülni, olyan hájas volt:-) Iszonyat jó volt! Miskolctapolcán is többször tartottam bemutatógyűrűzést, madármegfigyelő napokon pedig Egerszalókon és Poroszlón, valamint egyszer Felsőtárkányban egy gyerekcsoportnak. Október elején egy gyűrűzőtábort rendeztünk a Les-réten. 203 madár lett kis alumínium darabbal ékesítve, pl szajkó és 2 zöld küllő is. Azóta főleg a Laskóvölgyi-víztározónál jelöltem, többek közt közép fakopáncsot és szajkót. Fitala Csabával is voltam kint néhányszor szedőként, így jutott a kezembe kis lile, kakukk és bajszos sármány. Szeptember közepén megint vizsgáztam, akkor limikóla és ragadozóengedély volt a cél. Legnagyobb megdöbbenésemre ez sikerült is:-) Ezeket még nem tudtam használni, de majd idővel.

Körülbelül ez történt velem, madarászati szempontból, az elmúlt pár hónapban. Ígérem következő bejegyzésem napokon belül várható, és akkor novembert veszem górcső alá, majd pedig jönnek majd az aktuális események.


Üdv, BP

Hattyúnász a Bükkalján

Fitala Csabával és Incivel az egerszóláti libanevelő tavat vettük reggel célba. Gyűrűzni és madarat megfigyelni szerettünk volna. Kiérkezéskor látszott már, hogy ma nem sok "extrával" lesz dolgunk. Az idő viszont csodálatos, napsütéses volt. A hálókat gyorsan feldobtuk, és ránéztünk a tóra. Néhány szürke gém, nagy kócsag, búbos vöcsök, tőkés és csörgő réce, szárcsa mellett némi örömet 3 barátréce, 1 helyi viszonylatban korainak számító kis vöcsök és egy bütykös hattyú jelentett. Az első ellenőrzéskor fekete rigó, kék cinke és széncinke volt a hálókban. Később sem sokkal több madarat fogtunk, még vörösbegyek és mezei verebek színesítették a napot. De az ellenőrzések között sikerült észlelnünk éneklő erdei pacsirtát, hallottunk hollót és előkerült a hattyú párja is. Ezek igen élénk nászviselkedésbe fogtak. Hiába minden, itt a tavasz:) Tavalyi évet is itt töltötte egy hattyú pár, de akkor fészkelést nem sikerült bizonyítani. Ha idén sikerülne, akkor az a második lenne a Bükkalján ( az első 2003-ban, a Laskó-völgyi víztározón volt). A gyékényesből még barkóscinegék hallatszottak, amelyek több, mint valószínű, hogy költenek a területen, valamint egy menyét tett nálunk látogatást. Dél körül leszedetük a hálókat, és átnéztünk Egerszalókra is. A víztározón nagyon kevés madár volt, de ez már eléggé megszokott itt... Viszont fajszámban nem volt rossz: 10 búbos vöcsök, 5 kormorán, 4 szürke gém, 30 tőkés réce, 8 böjti réce, 6 kontyos réce és 5 fütyülő réce lebegett a tavon. A bejáratnál ráadásul az itteni idei első 3 sordély és mutatkozott. Kora délután indultunk haza, ebben a napban ennyi volt. De azért nekem tetszett:)

Récetömegek és eső...

Kiskörére buszoztam ki reggel, mivel oda volt megbeszélve találkozóm Durkó Lalával, Nyíri Lacival és Hegyesi Attilával. A Tisza-tavat akartuk lemadarászni, ami hellyel-közzel sikerült is. Az odafelé vezető úton egy kuvik örvendeztetett meg, amely a szomorkás időben egy kéményen ücsörgött Kisköre határában. Az idő a nap nagy részében esős-havas esős-havazós volt:( Abádszalók felé indultunk, ahol az öbölben 3-5 ezer közötti barátréce volt, 1000 körüli szárcsával és kontyos récével kiegészülve. Ezeken kívül viszonylag nagy számban volt jelen tőkés, fütyülő , csörgő és kerceréce, búbos vöcsök, kócsag, szürke gém és kormorán is. Életemben nem láttam még ennyi kontyos récét egyszerre! Az első ritkábbnak mondható faj egy kis fakopáncs tojó volt:) A vízen pedig Köre és Szalók közt félúton Lala kiszúrta az első hegyi récét. Minden bizonnyal egy másodéves hím madár volt. Aztán a Viking kikötőnél pedig én láttam meg 3 tojó egyedet. A strandról is benéztünk, ahonnan jobban láttuk a kacsákat. Innen 6 tojó, 3 öreg és egy másodéves gácsér hegyi récét vettünk észre, így az elsővel együtt összesen tizenegyet láttunk! Az évem első cigányrécéje is itt volt (csakúgy, mint tavaly), egy gyönyörű hím személyében. Az úton és mellett pedig 4-5 léprigó szedegetett. Eztán Kiskörén a strandra néztünk ki, ahol is 100-150 sirály volt, de kizárólag dankát, sztyeppit és vihart találtunk köztük. Barázdabillegető is akadt szépen az iszapon, meg mintha piroslábú cankót is hozta volna az időnként felerősödő szél. Utána következett Sarud, ahol láttuk végre a mai első kis bukókat is. Amúgy itt a szokásos pangás volt. Poroszlón, kezdésként az útról néztünk rá a vízre. Itt is akadt 150-200 bukóréce, főleg barát és kontyos, de képviseltette magát kerce és vagy 20 kis bukó is. Ezenkívül kendermagos réce érdemel említést. A másik oldalon pedig 20-25 bütykös hattyú alkotott látványos gruppot. A gáton menet pár száz libával találkoztunk, de csak nagy lilik és nyári lúd volt köztük. Ekkor hallottunk egy nagy póling-szerű hangot, valamint láttunk egy szőlőrigót is. A kis kormorán-toronyról ismét érdekes látvány tárult elénk. Én először a vándorsólymot néztem meg, amely most is a szokásos fáján ült. Úszó récéből itt kb 700 példányt láttunk. Ez a szokásosnál némileg kevesebb, de legalább fajokban széles spektrumú összlet volt:) A már megszokott tőkés-csörgő-fütyülő-kendermagos-nyílfarkú kacsák mellett, az idei első kanalas és böjti récéimet láttam itt. Valamint nem sokkal ezután a hasonlóan éves új barna rétihéja is végre szemem elé került. Ezen kívül még volt két rétisas, 3 vetési lúd, és az itt is legalább 3-szor halott piroslábú cankó végre átrepült előttünk. A nézelődés megunása után megpróbáltam Poroszlóról haza jutni vonattal, de pont lekéstem. Így Abádszalókra átmentem a kis csipet-csapattal, és onnan mentem haza. Nem volt rossz nap, sőt!

Bukó a tavon

A Laskó-völgyi víztározóhoz most mentem ki idén másodjára. Az első alkalommal még teljesen le volt fagyva. Kezdésnek felmentem a gátra, és ránéztem a tóra. Egy madár se volt rajta! Hiába néztem meg 4-szer, 5-ször, nem változott a helyzet. Igencsak elgondolkoztam a haza menetelen, mikor egy gatyás ölyv átszállt mellettem. A pozitív jel megvolt, így hát kénytelen voltam folytatni a madarászatot. Elindultam a nyugati parton, de néhány egerészen és 2 hollón kívül semmi emlékezetes. Ha csak a hideg szél és a hatalmas sár nem az. Majd cinegecsapat és csuszka. Mikor már elég mélyen jártam a tó mellett, megint ránéztem. Egyetlen egy madár volt a tavon, de az egy nagy bukó gácsér volt! Rég láttam már ezt a fajt itt. Gondoltam átmegyek a másik oldalra, megpróbálom fotózni. A patakon átkelés kicsit gázosabb volt, mint gondoltam. A sok csapadéktól meg volt duzzadva, így sikerült mindkét hótaposóm megmeríteni:-(Őszapó csapat, 3 énekes rigó és szajkók után kiérek a partra. Keresem a bukót, amelyet kicsit odébb meg is találok. Állítanám rá a gépet, és ekkor megindul, és elrepül a gát elé. Mit lehet tenni, Én is elindulok kifelé. A parton néhány nádi sármány szedeget, de van amelyik már énekel is. Azért út közben rápillantok a tóra, hátha visszajön a madár. El is indul visszafelé. Messze van, azért rálövök pár kockát, mikor jön egy pár idióta csónakos horgász és elzavarja. Nem tudom hallották-e, amit a partról kaptak tőlem, de valószínű nem, mert akkor kijöttek volna. Megint vissza a tó belsőbb részére. Itt észre veszem, hogy 1 szürke gém, és némi kacsa is bejött. Leszámolom: 83 tőkés és 9 csörgő réce. Ez még mindig kevés. Megint csinálok jó pár képet, egyik rosszabb, mint a másik, majd elindulok kifelé. 2 holló megint elrepül mellettem, de ezek legalább már alacsonyan mennek. Kint még az út melletti részre ránézek, ahol jó pár szarka, dolmányos varjú van. Odébb meg egy méretes fenyőrigó csapat tengelicekkel. A rigók között legalább egy szőlőrigót is látok. Ezután elindulok haza felé. Nem volt egy nagyon jó nap, de a gatyás ölyvért és a nagy bukóért megérte kijönni.

Egy érdekes kánya

Szabó Attilával beszéltem meg már madarászatot. Mezőkövesden vett fel, és indultunk a Hoór-völgyi víztározóhoz. A keleti parton álltunk meg a kocsival, és vártunk egy fél órát, hátha jön más is a bejelentett túrára. Közben egy barázdabillegető szállt át felettünk, és átnéztük a kacsákat. A horgász volt az egész tavon (ilyen se nagyon volt az elmúlt pár évben), de ennek ellenére a récék nagyon ijedősek voltak. A tavon: 100 tőkés, 25 csörgő, 20 fütyülő réce, 1 pár kendermagos és 2 nyílfarkú gácsér, valamint 1 búbos vöcsök tartózkodott. A gáton indultunk meg. Már onnan láttuk, hogy a másik oldalon vadásznak, ami különösebben nem zavart engem, de meglett, hogy a kacsák miért ilyen idegesek. A nyugati oldalon sétáltunk végig. Túl sok érdemleges nem volt, míg a kíméleti részre nem értünk. Itt egy 150-es énekes csapat, ami főleg nádi sármányból állt, de szép számmal volt benne citromsármi, kenderike és mezei veréb is. 4 kék galamb, 3 holló, 5-6 kékes rétihéja és 1 gatyás ölyv volt még érdekesebb, valamint egy a vízben lévő fákon csücsülő nagy őrgébics. Utána a vadászoknál mentünk ki, akikkel/amikkel beszédbe is elegyedtünk. Az egyik elmondta, hogy csak "csődörköni" jött ki, nehogy az asszony befogja valami házi munkára. Fácánra vadásztak, de a puskaropogásból ítélve vagy túl kevés, vagy túl sok célzóvizet ihattak. Miután sikeresen megszabadultunk tőlük, az erdő melletti részt jártuk be. Itt újabb holló mellet a legérdekesebb 1 énekes rigó volt. A keleti parton visszafele még bele botlottunk 4 barázdabillegetőbe. Jó tudni, hogy már itt vannak ezek a csöppségek, és nemsoká jön a tavasz. A vízen még pluszként bejött egy kárókatona, amit az egyik horgász zseniális érzékkel vidrának határozott:-) A kocsinál felötlött a gondolat, hogy kinézünk Poroszlóra, de sajnos az ottani rossz időjárás miatt ez kútba esett. Így inkább Gelejre indultunk. Gelejen a gyepen rengeteg nagy kócsag és szürke gém álldogált. A kis tavakon összesen két bütykös hattyú volt. Hát... ez nem sok. Akkor irány a nagy víztározó. Az egyik kis tavacska mellett látszott néhány tőkés réce, de az se volt sok. A tó előtti facsoportban már messziről látszott egy nagy ragadozó, de csak akkor néztünk rá, mikor már mellé értünk olyan 25 méterre. Kiszálltunk, a madár pedig meglebbent. Hirtelen szánk is tátva maradt, mivel ez egy kánya volt!!! Annyit láttunk belőle, hogy vöröses a hasa. Emiatt, és az időpont miatt vörösre gondoltunk. Csak később derült ki, hogy mekkorát tévedtünk. Egy barna lánya volt, amely ráadásul a migrans és a lineatus alfaj közötti átmenetnek tűnik. Az év idén is tartogat számomra érdekes madarakat:) Elröpülőben 3 ölyv kezdett vele szórakozni, és nagyon jól látszott, hogy mennyivel kisebbek. Aztán a távolban lecsapott, és elvesztettük szem elől. A tavon itt 3 kormorán volt, de a nádban volt valami nyílt vízfelület, ahonnan repkedtek ki a nagy lilikek. A tó mellett pedig egy ló, és egy igen kis méretű kecske. Nagyon jópofa kis jószág. Ezután elindultunk megint megkeresni a kányát, de nem találtuk. Mezőcsát felé is elnéztünk, de gatyás ölyvön kívül csak gyakori fajok voltak. Ma ugyan sok madár nem volt, de ez a kánya sokáig emlékezetes marad.

Sarki sirály-tviccs!

Tegnap jött az sms, hogy Dunavecsén fiatal sarki sirály van. Én másnap hajnalban Rimóczi Árpival, Kollár Lajossal, Kiss Ádámmal és Németh Tomival indultam neki. A madarat reggel is látták már, mire a kikötőhöz értünk már csak SKÁ volt ott, és próbálta fotózni. A zuhogó esőben oda siettünk hozzá, és szabad szemmel lehetett látni a pár ezer danka között levő fiatal sarki sirályt! Idén már a második új fajom, és az évben a 100. látott fajom! Szép kis jubileumi faj:) Jó ideig elnézegettük a kellemetlenül szemerkélő esőben, és ezután tovább indultunk a környező Duna szakaszokat átnézni. Túl sok szerencsénk nem volt ezzel, mivel semmi ritkább fajt sem láttunk. A legérdekesebbek az egyik mezőgazdasági területen látott néhány sordély, a Dömsödben látott kb 20 keresztcsőrű, valamint az egyik holtágban észre vett kis kormorán. Ezelőtt azért még Árpi meg Ádámka megpróbált csobbanni a Dunában egyet, csak végül nem tudtak annyit csúszni, amennyi kellett volna. Ráckevére is kilátogattunk, ahol messze a legtöbb réce volt, de sajnos itt is a legritkább faj a kerceruca volt. Voltak még nagyon szelíd szárcsák is, és Tomi, Mizse meg Edem meg is próbálta fogni őket. Természetesen nem koronázta siker próbálkozásaikat. Aztán elkezdtél etetni a madarakat mindenféle kifli, kenyér és egyéb pékáruval. A bütykös hattyú családot is sikerült a oda vonzani, de a gyűrűs öreg hímet sehogy sem tudták olyan közelre csalogatni, hogy eltudják kapni. Pedig de megnéztem volna, ahogy valamelyik lököttet berántja a vízbe:) Haza fele menet még egyszer beugrottunk a sirályhoz, amikről valamivel normálisabb képeket is sikerült ekkor csinálni. Itt találkoztunk Madzóékkal. Ezután elindultunk Szolnokra, és onnan haza. Jó kis nap volt, amely ráadásul hozott egy új fajt számomra.

Vidra a pusztán

A hortobágyi Öreg-tavak és Máta-puszta megtekintését terveztem mára. Reggel a halastavi megállón szálltam le, és itt egy csapat citromsármány fogadott. A főgáton indultam el, és a tavak mind le voltak fagyva, így mindössze az énekesekben volt némi bizodalmam. De azok között főleg kék, szén-, barkóscinkék és nádi sármányok voltak. A nádvágók voltak a legaktívabbak itt. Egy vidrát azért sikerült pár pillanatra látnom a csatornán, de már bukott is le. A Kondás sarkánál sikerült meglátnom az első függőcinegét, majd egy további csapat is volt belőle. A Kondás nem volt teljesen lefagyva, de főleg tőkés récék voltak rajta, valamint egykét nagy lilik, nyílfarkú réce és bütykös hattyú. Átballagtam a tó másik oldalára, mivel ott még jó adag réce volt. De mire átértem egy kedves rétisas átzavarta a másik részre az összes kacsát. Úgy döntöttem nem szenvedek velük többet, hanem neki indulok a pusztának. Itt sokáig csak némi kékes rétihéja, vörös vércsék, őzek és verebek szórakoztattak. Átszállva elvétve egykét fenyőrigó és nagy lilikcsapat. Ennél azért többre számítottam. Utána észrevettem egy nagyobb sólymot: egy kerecsensólyom volt. Az idei elsőm! Majd a tócsák közt ugrálva megreptettem egy nagyobbacska énekest is, ami egy mezei pacsirta volt. Tovább haladva nádi sármányok voltak, majd csak az utolsó pillanatban vettem észre egy csapat sárgacsőrű kenderikét (11 példányt), de már repültek is tova. Nem sok látnivaló van ilyenkor a pusztán, de Én még azt is elzavarom... Alaposan bejártam a pusztát, mikor elértem a levezetőcsatornához. Ezen fura módon volt szabad víz is. Elindultam a híd felé, mikor is egy vidrát vettem észre. Először még tisztes távolságból próbáltam fotózni, és követni. De a fényképező exponálása felkeltette az érdeklődését és oda úszott hozzám! Leírhatatlan élmény volt! Aztán tőlem 4-5 méterre kifeküdt a jégre, és elkezdett vakarózni, a hátát dörzsölni a jéghez. Legalább negyed óráig tudtam nagyon közelről megfigyelni ezt a nagyon félénk, és aranyos állatot. Csodálatos találkozás volt! Kifele menet még ránéztem a pajtára valamelyik bagoly reményébe, de nem jártam sikerrel. De legalább a csizmáimat sikerült eláztatnom, és beázatnom a sok hülyéskedés közepette:) Nem gyengén felspannolva mentem vissza Debrecenbe, mivel szenzációs perceket okozott nekem ez a vidra.
Éves lista: 99 faj

Lefagyva

Ma Árpi, Mizse és Bodzás Jancsi társaságában elindultunk Nyékládházára, hogy megnézzük a bányatavakat. Mikor odaértünk, akkor jött a depresszióba ejtő felismerés. Minden le van fagyva! Ezt a szívást! Akkor irány a Bükk, méghozzá a Keleti-Bükk. Miskolcon át vezetett az utunk, ahol otthon ritkán látható madarakat láttam: vetési varjakat:) Ezután felnéztünk a Garadnára és Szinvára, de se vízirigó, se hegyi billegető nem volt sehol. Viszont egy 36 példányos csonttollú csapat átrepült felettünk Felsőhámoron. Jávorkutat vettük utána célba. Út közben rengeteg helyen találkoztunk keresztcsőrűekkel, a nap során minimum 70-et láttunk. Az egyik helyen, ahol megálltunk egy 60-70 példányos cinegecsapatba futottunk. Csak eztán értünk Jávorkútig. Itt táblán láttam fehérhátú fakopáncsot, de máshol csak nagyot. Éves listámra új faj lett parkolóban a citromsármány. Elég gáz, hogy egész eddig nem sikerült belefutnom. Utána bolyongtunk egyet az erdőben, ahol a legjobb dolog a hegyi fakuszok sokasága volt, és egy 300 körüli fenyőpinty csapat. Majd kiértünk egy tisztásra, ahol 20-as szőlőrigó és 50-es csonttollú csapat volt. A fenyvesekből kormosfejű cinke hangja hallatszott ki, de akkor nem voltunk benne biztosak, így be se írtam:) Ezután visszaindultunk a síkság irányába. A Bükk mentett a napon, különben elég borzalmas lett volna.
Éves lista: 94 faj citromsármány

Útban a vonathoz

Ma délelőtt arra lettem figyelmes, hogy a behavazott kertünkben egy énekes rigó van. Habár költ nálunk a faj, azért ebben az időben valahogy nem számítottam rá. Utána mentem a vonathoz, és átmentem az Érsekkerten. Ennek a jutalma 2 átrepülő keresztcsőrű és az idei évem első hegyi billegetője volt. Mellesleg a billencs tojó színezetet viselt.