Csak a süvik

Inci és Fitala Csaba társaságában ma gyűrűzésen voltam a Laskó-völgyi víztározónál. Kb 30-35 madarat sikerült hálóra keríteni, mind a szokásos faj volt, kiemelendő a fenyőpinty, sárgafejű királyka volt. Valamint, hogy a gyűrűzött madarak fele süvöltő volt. Nagyon szeretik ezt a vacak amerikai kőrist... Az egyik példány kicsit be is kómázott, így igen közelről hagyta fotózni magát. A vízen amúgy a szokásos tőkés-csörgő-szürke gém csapaton kívül az északi búvár volt még mindig itt, és egy-egy átszíneződő kontyos és kanalas réce gácsér. A nyarasban a fejünk felett húzott át 32 kárókatona, de később csak egyet találtunk a vízen:) Kellemes kis nap volt, minden izgalom nélkül.

Az alföldi emberek hegyre mászatása, hogy lássák a varázst!

A mai Bél-kőre vezető túrának már van előzménye, lásd: http://balip.blogspot.com/2008/02/az-alfldi-emberek-hegyre-mszatsa-nagy.html
A résztvevőktől válasz is volt rá: http://balip.blogspot.com/2008/02/25km.html
http://balip.blogspot.com/2008/08/frnya-knya.html
Na ilyen előzmények után Pabar Zoli és Szatmári Kriszta vesz fel engem otthon. Gyorsan megnézzük a tavon az északi búvárt, valamint Zoli szanaszét fotózza(ahogy látjátok a képen). Ezután Egerben Bánrévi Dani is csatlakozik, és megyünk Bélapátfalvára. Kocsit lerakjuk, apátságot megnézzük. Természetesen nincs most rajta a hajnalmadár. Neki indulunk az 550-nek. Hiába keressük, itt se látjuk. Hát ilyen nincs! Nem tudom, hogy Zoli vagy Dani az oka, hogy nem mutatja magát egyik hajnalmadár sem, de megáll az ember esze. Csak egy, a befalazott tárnán alvó denevért lelünk. Felmegyünk a felső részre, de a havasi szürkebegyeket se találjuk. Út közben még egy karvaly tojó repül előttünk, de a vándorsólyomnak azért jobban tudnék örülni. Ilyen most már tényleg nincs! Lefele jövet egy léprigó nyújt némi látnivalót, de ez azért nem az igazi... Még egyszer rápróbálunk az 550-re. Láss csodát, előjön a hajnalmadár! Hihetetlen, végre! Megtört Zoli és Dani átka! Csoda történt! El is molyolnak vele egy darabig. A havasi szürkéket már hallottam ma, egyet lentről látni is sikerül. Így azért mindjárt másabb szájízzel megyünk el. Eger felé menet, még az egyik bányában egy uhut is sikerül látni! Ez is szenzációs! Jól végződik a nap! Dani Egerben szakad le, és pedig otthon. Minden jó, ha vége jó.

Gájdkodni is tudni kell, avagy a hajnalmadár-effektus!

Szigeti Balázzsal mára beszéltem meg, hogy local guide-ként segítek neki Bél-kőn egy angol csoport vezetésében. Rimóczi Árpi is velem jött, így reggel együtt indultunk Bélapátfalva felé. Út közben beugrottunk a Szalóki tóra megnézni a búvárt, majd még kicsit madarásztunk a Szóláti út mentén. Ennek az eredménye a szezonbeli első szőlőrigóm, és egy úton átfutó mókus volt. Szarvaskő után még az egyik régi kőfejtésbe benéztünk bajszos sármi reményében, de helyette muflont láttunk. Hát nem ugyanaz:) Megnéztük az apátságot, hajnalmadár sehol, majd odamentünk Balázsékhoz. Gyors bemutatkozás után elindultunk felfele. Mivel Balázs szerzett kulcsot, így kocsival tettük meg az utat. Kényelmesebb volt, mint ahogy általában én szoktam megtenni. Az 550-nél megálltunk, és szépen besétáltunk. Az úton egy cinege csapat lassította utunk. A szokásos fajokon kívül volt benne egy fenyvescinke is. Ezt a fajt azelőtt még itt nem láttam. Bezzeg az angolok a csuszkára és a barátcinkére cuppantak rá:) Beljebb elég hamar meglett a hajnalmadár. Nem sokáig tudták nézni, mivel bebújt egy repedésbe, és ezt a madarat már nem is láttuk előjönni. Közben egy tojó kékes rétihéja is feltűnt. Na ezt a fajt se láttam még itt. Én hátrébb mentem az egyik standard helyre, hátha ott lesz a másik hajnalmaci. Nem is kellett benne csalatkoznom. Itt már mindenki kényelmesen megtudta nézni. De az ami ezután jött, legvadabb álmaimban sem fordult még elő. Egy másik hajnalmadár is megjelent, csak jelzem, hogy a harmadik(!!!), és elkezdett kergetőzni az általunk figyelt madárral! Na ez nálam kiverte a biztosítékot! De az angoloknak s nagyon tetszett. Hihetetlen látvány volt! Jól le is ragadtunk itt, felborítva a programot:) De ezt nem nagyon bánta senki. A hollók közben természetesen mászkáltak jobbra-balra. Nagy nehezen sikerült elszakadni a tüneményektől, és tea/kávé szünet után még feljebb indultunk. Az egyik falnál megálltunk, de a szokásos hamvas küllők most nem mutatták maguk. Helyette bajszikat hallottam, de sajnos nagyon messze voltak ahhoz, hogy megérje érdemben foglalkozni velük. Balázs kérése volt, hogy lássanak héját. Mondanom sem kell, hogy itt meg is jelenik két madár. Tovább haladtunk, és aztán egy három méteres meredekebb rész megmászása következett. Nem kis meglepetésemre (és Balázséra) mindenki felment ezen a kaptatón. Pedig az előző napokban az egyik hölgy térde kifordult a Hortobágyon. De Ő is szó nélkül végrehajtotta a kihívást. Minden tiszteletemet kivívva ezzel. De meg is lett a jutalma! Látok egy "nagyon kicsi hollót" repülni. Felemelem a távcsövet, és ordítom, hogy fenyőszajkó! Párhuzamosan Balázs pedig: nutcracker! Majd még egy megjelenik, és lassan tova szállnak. Na, ez aztán a meglepetés, lassan több új fajomat látom itt a helyre, mint az angolok:) Muflon bogyó mutogatás után, már a havasi szürkebegyes helyen vagyunk. Ekkor a 2 hajnalmadárka alattam lévő részen repül át! Ezek mindenütt ott vannak:) Kis idő elteltével meg is jelennek a szürkebegyek, most négyen vannak. Bennük is ellehet egy ideig gyönyörködni. Azért közben még a 2 hajnal kirobban az alsó részről, és a felső placcon tűnik el! Ezután vissza a gépjárművekhez, természetesen, most a lemászás gyötrelmeit kell átélniük a kaptatón. De ezt is megcsinálják. A kocsiba azonban még nem lehet beszállni, mert előkerül egy hamvas küllő hím! Na, ez is megvan, nyugtázom elégedetten magamban. Még átkísérjük őket Síkfőkútra, ahol látnak közép fakopáncsot, hegyi fakuszt, zöld küllőt, balkáni fakopáncsot, fekete harkályt és nagy nehezen meggyvágót is. Teaszünet után már sötétedésben indulunk a Hoór-völgybe, ahol nem sikerül előhívni az uhut. Azért minden még nekik sem sikerülhet. Majd elválnak útjaink és Árpi haza furikáz. Amit vállaltam, mindent sikerült teljesítenem. Sőt! Pár nappal később Balázs felhívott, hogy a csoport tagjai el voltak ájulva a Bél-kőtől, és mellesleg az egy hetes túra fajának a hajnalmadarat választották. Dagad a mellem a büszkeségtől:) Hiába is, a Bükk az BÜKK!

Másik búvár

Ma is kinéztem Egerszalókon a tóhoz. Szokásos fajokon kívül a búvár még mindig ott volt. Aztán jobban megnéztem, egy tök öreg, teljesen más fejű és nyakú madár volt! Idén ősszel ez már a második északi búvár a tavon:) Amúgy, mint már említettem semmi érdekes, ezért elindultam haza.

Fenyőszajkó tviccs

Tegnap este Szabó Anti meginvitált Hajdúböszörménybe, mert talált 2 fenyőszajkót. Nagy Gergővel indulok hajnalban. A böszörményi temető parkolójában találkozunk Antal Lacival és Beregi Timivel. Majd megérkezik Anti és a Mester Bros is. Tüzetesen átfésüljük a temetőt, de a keresett madarak nincsenek meg. Én látok egyet egy, pár pillanatra, kiszállni a temetőből. A temetőt megkerüljük, de csak nem akarnak előkerülni. Majd a temető előtt Anti lát elszállni egyet. Utána megy, de a többieknek már indulniuk kell. Megtalálja!
Gergő, Timi és Laci gyorsan megnézi, majd indulnak Debrecenbe. Én maradok Antival és az idő közben fotózási szándékkal megérkező Gyüre Petivel. Közben Gil felhív, hogy elaludt a buszon, tovább ment:) és tartsuk már a madarat, amíg vissza nem ér. Anti elviszi Mesteréket, majd Gyüre Peti is elhúzza a csíkot.
Én hősiesen tartom a madarat. Arrébb száll. Erre Gábor is megérkezik. Majd csak hamar még egy madár, és Anti is visszaér. Két fenyőszajkót próbálunk fotózni, el vagyunk velük egy jó darabig. Aztán vissza indulunk Debrecenbe, de közben azért még itt is előkerülnek a keresztcsőrűek, méghozzá 7 példányban. Anti agyon fotózza őket is, majd a buszhoz megyünk, és irány Civis város.

Itthoni búvár

A tegnapi hegymászás után, ma a tavi madarászat mellett döntöttem, így otthon kinéztem a Laskó-völgyi víztározóhoz. Kocsis potyázás során sikerült 3 keresztcsőrűt is látnom, majd leraktak a tónál. A gátról észrevettem egy búvárt, ami közelebbről már egyértelműen egy fiatal északi búvár volt. Na, ez se volt rossz. A tavon még tőkés-csörgő-gém klasszikus felállás valamint 1 vedlő kanalas hím, 1 nagy kócsag és 1 búbos vöcsköcske volt. Fitala Csaba is kijött fotózni a madarat, majd átnéztünk a Szóláti libanevelő tóhoz. Itt bütykös hattyú pár, 3 kócsag volt érdekes, valamint a gyékényesben nyüzsgő barkóscinkék. Majd haza furikázott, eme eredményes nap után.
Éves lista: 276 faj

Az őszi Bél-kő

Miskolcra beszéltünk meg találkát Szabó Antiékkal(fényképész), szalagos keresztcsőrű + a kis hegyi szürkeségek megnézésére. A vasútállomáson vett fel Anti, vele volt még az Édesanyja plusz a Mester Bros. Keresztcsőrű vagy 100 volt a tviccs helyszínén. A szalagosok viszont nem adták könnyen magukat, így hát szétváltunk. Először Béla látta meg a tojót, de az sajnos hamar odébb rebbent. Utána Anti is látta a párt. Bár nekem most nem sikerült, de a tovább állás mellett szavaztam. Északról kerültük meg a Bükköt, és a legérdekesebb út közben 1 nagyőr volt. Bél-kőn megnéztük az apátságát, majd "nekimentünk" a hegynek! A párkányon viszonylag hamar észrevette Anti a hajnalmadarat. Majd fotózta, és közben láttam elrepülni. Erre szólt Anti, hogy ő még mindig fotózza! Ekkor egyértelművé vált, hogy két madár van!!! Még egy darabig elnézegettük, majd elindultunk felfelé megkeresni a havasi szürkéket. Fent már nehezebben adták magukat a begyek, de így is legalább 5 példányt sikerült látnunk, valamint még máshonnan is szóltak. Büszke voltam magamra, mivel a Bél-kő nemes szürke madarai nem hagytak cserben! Haza indulni már csak sötétben sikerült.

Egy váratlan vendég!

Ma Fitala Csabával és Incivel Szőlőskére (Szőlőcskére) mentünk ki gyűrűzni. A hálókat felállítottuk, és csordogáltak is a madarak. A legjobbak a süvöltők voltak, amelyek a fogás harmadát adtak. Ezen kívül a fenyvesben a keresztcsőrűek is pörögtek, 40 körüli egyed számban. Délután egyszer csak egy sötét színű madarat veszek észre az égen. Távcsövet gyorsan felemelem, és kirajzolódnak a szárnyán a pöttyök. Fenyőszajkó! Végre! Természetesen akkor sikerül megfigyelnem, amikor már nem is keresem:) Ettől függetlenül nagyon örülök neki, habár nem tudom túl sokáig figyelni. Más izgalmas már nem történik estig, így boldogan pakolunk és térünk haza.
Éves lista: 275 faj

Ünnep a csíkosszárnyúak társaságában

Reggel a telefonom sms jelző hangjára ébredtem. Az sms-ben ez állt: "1 pár szallagos keresztcsőrű Miskolc Mikes utca. Info Simayék"! Sose rosszabb ébresztőt! A kerti tavacskánkban pedig a fenyvescinege fürdött:) Informálódás, majd még délelőtt sikerült elindulnom vonattal Miskolcra. Onnan kibuszoztam a tett színhelyére (ezúton is köszönöm kedves tivccselőtársak nagylelkűségét...), és néztem is bele az első szkópba, ami az utamba került. A tojó volt benne, majd a másik spekóban a hím szalagos keresztcsőrű! Ilyen közeli tviccsem még sosem volt, főleg ilyen kitűnő fajért. Még vagy 50-60 keresztcsőrű volt az utcában, valamint vagy 20-25 tviccser. 5 percig tudtam csak nézni őket, majd utána elszálltak. Keresés után a csapat tovább állt, csak Lendvai Csabival maradtunk, mikor befutott Somoskői Peti, majd Steiner Attila egy csapat külföldivel. Attila nem sokkal később megtalálta a két madarat, és így még legalább egy órát tudtam gyönyörködni bennük. Majd Peti kivitt a vasútállomásra, és boldogan vonatoztam haza.
Éves lista: 274 faj ( A fotók Nagy Gergő Gábor tulajdonát képezik!)

Nem adom fel!

Reggel megint Síkfőkút, hátha este valamit nem vettem észre... Felesleges út, eredmény: 40 keresztcsőrű. Meg, hogy találkoztam Lendvai Csabáékkal. Utána irány Debrecen, de azért még a Hortobágyi-halastavaknál leszálltam, és kibaktattam az Akadémia-tavakra. Végre meglettek a sujtásos fütyülőludak! Két példány a tó másik végében bukdosott barátrécék között. Vissza a halastavak vasútállomására, ahol még 4-5 csízzel találkoztam, aztán irány a vonattal Debrecen. Éves listám viszont így is emelkedett, mivel a lista szabályzata megváltozott, és ezért számolható lett megint az álarcos réce:)
Éves lista: 273 faj