Görcs és gyurgyalagozás

Reggel mikor felébredtem, nem tudtam ráállni a lábamra, mert úgy fájt a vádlim. Úgy látszik a tegnapi görcs után kicsit pihentetni kellett volna:( Ezért a parkhoz be se mentem, csak délután merészkedtem ki gyurgyalag felmérést csinálni. Anyummal kivitettem magam Kerecsendre, ahol a bányatavi telepen igencsak meglepő látvány fogadott. A bányató kiszáradva, a bányászat felhagyva és mindenhol méteres gaz. Ezért a partifecskék száma csökkent is, viszont a gyurgyalagoké enyhén nőtt (egy tucat pár környékére). A következő állomás közelébe még el tudtam magamat vitetni, de utána már azért kellett gyalogolnom is. Itt egy 40 pár körüli telep van, és a helyiek elmondás szerint, meg a számok alapján ez a telep enyhén zsugorodik. Innen átsétáltam Kerecsenden, hogy megnézzem a gombások melletti régi homokbányát. Út közben egy kabasólyom látványa emelte a színvonalat. A bányából tavaly óta nagy részt kipucolták az illegálisan elhelyezett szemetet, ami ugyan a látvány- és szagbeli dolgokon jelentősen javított, viszont a gyurgyalagok száma drasztikusan csökkent. Itt is tucat madár körüli állomány maradt, míg tavaly ennek a háromszorosa volt. Ez nyílván összefüggésben van azzal, hogy a szemét eltűnésével a milliónyi rovar mennyisége is csökkent. Utána még kivitettem magam a Szalóki tóhoz is. Itt a gáton néhány billegetőcankó és barázdabillegető volt, a tavon meg pár szürke gémen és tőkés récén kívül semmi. Hátra mentem a Töviskes-völgybe, ahol a dombon fészkeltek a gyurgyalagok. Itt a számuk tavaly óta kb a duplájukra nőtt. A kabasólymot is sikerült látnom, valamint egy fiatal vörös vércsét, ami a szarkákkal szórakozott. Ezután már haza felé vezetett az utam, mivel megint megfájdult a vádlim...