Új nap, új remények

Reggel kelés, és irány a ház feletti túraútvonal. Ez már lényegesen szebb táj volt, mint a tegnapi. Érdekesebb fajokat is hozott: léprigó, gímszarvas, hamvas küllő és sok rigó. Egy erdei fenyves mellett búbos cinege hangra lettünk figyelmesek. Én csak repülve láttam a madarat, de Lajos elé pár másodpercre kiült, így örülhetett az új fajának. Árpi odébb mászkált, így ő nem látta. Amikor a kocsihoz visszaérkeztünk lényegesen jobb volt a hangulat, mint előző nap. Ezután az Esztramos felé vettük az irányt, többek közt, hogy Dalos Lurkó láthasson végre bajszit. Nem sok ideje voltunk fent, mikor dalolásba kezdtek az erdei pacsirták. Legalább 4 madár volt, néhány fotót is sikerült róluk készíteni. Majd a bajszos sármány lágy cippogó hangját is meghallottuk, és a tojó madarat is láttuk. Majd egy másikat is, ami hím volt. Jó ideig nézegettük őket. Majd tova repültek, és akkor derült ki, hogy hatan vannak és nem ketten. Ezután haza fele vettük az irányt, a Bükkön keresztül. A Palota Szállónál álltunk meg enni, ahol megint hegyi billegetők voltak. Majd még egy helyen álltunk meg, ahol néhány sárgafejű királyka volt. Ez volt az utolsó madarász-pillanat a túra során. Őszintén többre számítottam, nagyon alul múlta várakozásaimat.
Éves lista: 162 faj

A szalamandra átka

Aggteleki útra indultam Rimóczi Árpival és Durkó Lalával. Már a reggel jól kezdődött, mivel Lajcsika gyomorrontást kapott ( a sörtől, fütyülőstől meg éjszakai evéstől). Út közben kétszer álltunk meg, hagy hányjon nyugodtan, míg egyszer a kocsiban is megtisztelt egy tescos szatyrot béltartalmával:) De legalább Szendrő után az utolsó megállás meghozta az idei év első csicsörkéjét. 1 hímet láttunk, és valahol a környéken egy másik is énekelt. Majd megérkeztünk Jósvafőre, és kezdtük a túrát. Lala még mindig nem volt jól, de kénytelen volt jönni:) Már a gyaloglás elején egy kilapított foltos szalamandrát találtunk, ez nem volt jó ómen és itt kellett volna megfordulnunk. Sétáltunk 15-20 km-t, hogy a végén a legérdekesebb fajok a következők legyenek: fenyvescinege, csíz énekét utánzó széncinege, hegyi billegető, erdei pacsirta, hamvas küllő. Voltak szép virágok is, ezért fotóztam farkasboroszlánt, leánykökörcsint és tavaszi héricset. Utána megnéztük a Tengerszemet, hátha találkozunk a vízirigóval. De őt sem láttuk, hegyi billegető és egy játékos ökörszem volt figyelemreméltóbb. Utána a Vörös-tó és környéke következett, ahol nagy örömömre rájöttem, hogy terra rossa talajon (vörös agyag) lépkedünk. Itt 2-3 erdei szalonka jelentett némi izgalmat, ahogy a sötétedésben repültek. Estére a Szalamandra házban szálltunk meg, ahol a macskabaglyot hallgathattuk. Jobb folytatásban reménykedve tértünk nyugovóra.
Éves lista: 160 faj

6 erdei madárfaj felmérés-Bükkszentlászló 1.

MME-s felmérés keretében Bükkszentlászlóra mentem a kiválasztott 6 erdei madárfaj felmérésére (kis és örvös légykapó, fekete harkály, hamvas küllő, közép és fehérhátú fakopáncs). Szabó Attilával mentem ki, neki is a közelben van területe. Már megérkezéskor látszott, hogy a kis légykapótól és a fehérhátútól el lehet búcsúzni. Fél napos kolbászolás után, az eredmény 1 hamvas küllő és 1 közép fakopáncs lett. Meg rengeteg tarvágás, fiatalos. További érdekesebb madarak: 1 erdei szalonka, 1 holló, 1 pár héja és csíz. Míg Attilára vártam összeszámoltam a faluban a hegyi billegetőket: 4 revirben 7 madár volt (4 hím, 3 tojó). Utána kinéztünk még Mezőkövesdre a tóhoz, de csak a házi rozsdafarkúak vonulása érdemel említést.

Fecskék és gólyák

Mezőkövesdi havasi pityer volt betervezve, de a szeles idő miatt végül nem az lett belőle. Fitala Csabával kimentünk Egerszalókon a tóhoz. Még a gátra sem értünk fel, már látszott a víz felett repkedő 4 molnárfecske. A gáton kb 50 barázdabillegető, 6-8 havasi pityer, 4 fotózhatatlan kenderike, házi rozsdafarkú, csilpcsalp füzike, vörösbegy és nádi sármányok voltak a fogadóbizottság. Nézelődtünk egy darabig, és feltűnt a piroslábú cankó, valamint mellette 1 billegetőcankó. Ilyen korai előfordulása még nem volt a tavon. Majd kisvártatva megjelent a nagy őrgébics is. Természetesen nem hagyta magát fotózni:) Beljebb autóztunk a tó nyugati oldalán, és leszámoltam a vízimadarakat: 2 búbos vöcsök, 3 kormorán, 4 szürke gém, 85 tőkés réce, 167 csörgő réce, 2 hím böjti réce, 5 nyílfarkú réce (3:2 a gácsérok javára) és 1 barátréce gácsér volt. Soha nem volt még ennyi csörgő réce egyszerre a tavon! A tó fölött feltűnt egy barna rétihéja tojó is. Valamint mögöttünk a héja hím. A távolban észre vettem 6 köröző fehér gólyát, amelyek számomra az idei elsők voltak. Majd visszamentünk a gáthoz, ahol pluszba megjelent 1 hegyi billegető és 1 fiatal halászsas. A sas a tó felett hosszasan vadászgatott. Utána átmentünk egy lehetséges uhus helyre, ahol meszelés és 1 fél köpet fogadott. Érdemes lesz a területen tartani a szemünk.
Éves lista: 159 faj

Húsvétolás mesterfokon

Húsvét vasárnap van, tökéletes indok a madarászásra. Irány a Laskó-völgyi víztározó. Sordély énekel, gáton házi rozsda és néhány billegető, eddig a szokásos. Szkóp fel: jó néhány réce látszik vöcskökkel egyetemben. Feltűnik egy immatur sztyeppi sirály is, valamint a nádasban egy hím barna rétihéja zavarja meg a 11 példányos bíbic kontingenst. Ezek sértődötten el is szállnak. A nyugati parton indulok. Egerészek, seregélyek, holló, vagyis a szokásosak. Valamint a halőr a csónakjában felzavarja a kacsákat, aminek én nem tudok örülni... Az egyik gyékényes részén 7 függőcinege szedi szét a tavalyi buzogányokat.Folytatom utam, és az alkalmas pontról leszámolom a vízi szárnyasokat, eredménye: 4 búbos vöcsök, 3 kormorán, 196 tőkés réce, 90 csörgő réce, 4 böjti réce, 3 nyílfarkú réce (2 gácsér+1 tojó), 2 fütyülő réce gácsér, 3 barátréce (1 hím+2nőstény), 6 kontyos réce(mind gácsér) és 1 kerceréce tojó. Meglepő volt a böjtiek jelentős egyedszám-csökkenése, és hogy a bukórécék mennyire együtt úsztak. Valamint, hogy megint 8 récefaj van!!! Odébb kiül az évem első erdei szürkebegye is, de fotózni nem hagyja magát. Úgy döntök belemegyek a zsombékos részbe, de sárszalonkák helyett nádi sármányok lesz a jutalmam. A Laskó mentén elindulok a nyíresbe. Itt cinke csapatok mellett 1 hím barátposzáta is mutatja magát. A patak felett egy szürke gém repül, csőrében gallyat cipelve. Beindul a fantáziám, mivel a Bükkaljáról még nincs bizonyítva a szürke gém fészkelése. Kiérek az erdőből, majd átkelek a patakon. Pintyek és a további szokásos faj. A tó mentén megyek, ahol még 2 függőcinege mutatja magát. Az éjszakázóhelyükön 29 szarkát számolok össze, ami új rekord:) A gáthoz érek, ahol 1 piroslábú cankó vár. Majd zajongva odébb száll. Kényelmesen várom a sötétedésbe fejem felett áthúzó erdei szalonkákat, de csak nem jönnek. Ilyen kényelmesen nem lehet szalonkát látni:) Majd elindulok haza.
Éves lista: 155 faj

Récéktől a ragadozókon át a récékig:)

Mai napom kezdését a hortobágyi Öreg-tavaknál képzeltem, így hát reggel nagy nehezen rávettem magam, hogy felkeljek. Fel, majd leszálltam a vonatról, és nekivágtam. Az első tavon nyári ludak, búbos vöcskök, szárcsák, úszórécék (főleg tőkés, kendermagos, csörgő), bütykös hattyú és néhány kis kormorán fogadott. Az egyik száraz fán 2 rétisas is volt (a nap folyamán 5-6-ot láttam).Ezek a fajok voltak jellemzőek az első 4 tavon, természetesen kormoránokkal, dankákkal, barna rétikkel és egyéb gyakori vízimadárral egyetemben. Az első tó melletti kazettákon 20-30 cigányréce is volt, meg 1 erdei cankó. A nádasból vízityúk, guvat és szárcsa szólt. A csilpcsalp füzikék nagy száma is meglepett. A 3/4-es tó mellett 3 bakcsó is volt, amik ilyenkor meglehetősen nem jellemzik a magyar vizeket. Több nádfoltból szólt a sitke is, de látni nem sikerült őket. Valamint találkoztam az ideim évem első kanalasgémével is, és egy vízicsibe-szerű madár ugrott be a nádasba mellettem, ami igencsak elgondolkodtatott. A négyes tavon a nagy kócsagok nászát is volt alkalmam megfigyelni. A hatos tóhoz érve az anas-fajokat felváltották a bukórécék. Volt barát, cigány, kontyos, kerce és a szárcsacsapatban úszva 1 pár üstökös réce is.Majd a Kondást vettem észre, alighogy elértem a tavat, Tar Janival találkoztam. Ő mondta, hogy pár száz nagy lilik között van 2 kis lilik és 7 vörösnyakú lúd a nyugati lesnél. Odamentem, és a nyakikat hamar meg is találtam. Majd nem sokkal később 1 kis liliket biztosra láttam, a másikban viszont nem voltam 100%-ig biztos. Ezután a kis kunyhó felé vettem az irányt. De út közben azért még meglestem 1 fülemülesitkét is. Beértem a kis kunyhóba, és elkezdtem vizslatni a tavat. Nem sok újdonságot láttam, a leginkább említésre méltó a kanalas és nyílfarkú récék nagy száma volt, meg az a néhány kanalasgém. Ekkor hallottam meg, hogy egy autó állt meg a kunyhó mellett. 10 perc múlva befejeztem itt a lesekedést, és kimentem. Legnagyobb meglepetésemre Roy Adams volt Konyhás Sándorral, és két angol madarásszal. Felvilágosítottak arról, hogy egy szirti sas most ment el. Na, ennek annyira nem örültem:( Lázas sitke nézegetésbe fogtunk, amikor szólt Sándor, hogy visszajött a sas! Egy másodéves szirti sas volt! Gyönyörő madár, ráadásul rá pár percre megjelent egy tojó vándorsólyom is. Nem volt rossz:) Utána elváltunk, ők libát mentek nézni, én pedig megkerültem a hatost és a keleti gáton kutyagoltam egy darabig. Az egyik trágyadombon egy sérült hím sárga billegető bogarászott. A lesekből túl sok izgalmat nem kellett átélnem, ha csak az egyre erősödő szélt nem vesszük annak, és Máta sem a szebbik arcát mutatta. Aztán az egyik lesből megláttam egy vidrát! Idén már belőle is a másodikat láttam, akárcsak a szirti sasból. Majd átvágtam az egyik tó mellett, és visszatértem az útra. Még a bivalyok mellett benéztem hátha van örvös rigó, de nem volt szerencsém vele. Majd a vonat előttem 300 méterre ment el. Sebaj, legalább megtudtam még nézni az utolsó tavat is. Itt volt már végre 1 pár kis bukó is, valamint bukó és úszórécék is. Sikerült kiszúrnom a tajtékzó habok közt 4 gyakran bukdácsoló hegyi récét is. 1 gácsérhoz 3 tojó tartozott, és nem merném azt mondani, hogy nem a nem sokkal korábban látott Tisza-tavi madarak voltak. Ezután befejeztem a leskelődést, és elindultam vonathoz. Nagyon jó kis nap volt, megannyi csodálatos madárral és élménnyel.

Éves lista: 153 faj

A Bél-kő (majdnem) teljes pompájában

Többek közt Bél-kői túra szerepelt a mai programomban, így hát nem tehettem mást, mint hogy kimentem Bélapátfalvára. Felfelé menet természetesen ránéztem a az apátságra. És ott volt rajta az idén eddig hiába keresett hajnalmadár!!! Ráadásul egy nagyrészt átszíneződött hím! Nagyon aktív volt, a repedésekből szedegette kifele a rovarokat, pókokat. Majd hátradobta őket, és már nyelte is el. Jó pár perce néztem már, mikor eszembe jutott, hogy fotózni kéne. Nem nagyon akarta hagyni magát, de azért két képet csináltam. Utána láttam, hogy egy fal élének a takarásába került, ezért én a másik oldalára mentem. Lassan előjöttem, és a madár kb másfél méterre vagy még közelebb volt hozzám! Felejthetetlen élmény! Egy percig nézhettem, mikor emeltem a kezemmel a gépet, és ezt nem bírta jól. Arrébb szállt. Úgy döntöttem én is folytatom utam, és elindultam fel a régi bányába. Nem sok madár mutatta magát út közben, kicsit fura is volt. Azért pár süvöltő még jelezte, hogy odébb van a nyár. Az 550-enre érve úgy döntöttem, hogy akárhogy is, de bejutok a lezárt területre. Mentem befelé a párkányon, és figyeltem, hogy nincs-e valahol bajszos sármány. De csak cinegék voltak. Nem is tulajdonítottam nekik túl nagy figyelmet, mígnem meghallottam a jellegzetes dé-dé-dé hangot. Körbe néztem és ott volt egy barkától besárgult mellű kormosfejű cinege. A hang más irányból jött, és mivel voltak még odébb, kevésbé látható helyen is cinegék, így valószínű, hogy nem egyedül volt. Majd a kerítéshez értem, ami alatt sikeresen átbújtam:) Odamentem a securitys bódéhoz, ahol váratlanul szívélyesen fogadott a csákó, és mondta, hogy nyugodtan menjek tovább. Ez eléggé meglepett. Beljebb érve leültem enni és vártam, hogy történjen valami. Egész nap során hollók repkedtek a légtérben és párszor össze is számoltam őket. Max 49 példány volt egyszerre. Sármány továbbra sem mutatta magát. Viszont a légtérben megjelent 2 vándorsólyom, amiket a hollók próbáltak megkergetni, megjegyzem igen kis sikerrel. Ezután meghallottam néhány pacsirtás hangfoszlányt. Közelebb érve már énekké állt össze a hang. De nem pacsirta volt, hanem havasi szürkebegy. Méghozzá összesen 6 példány!!! Lent szedegettek a fal aljában. Közben néha énekre is fakadtak. Szenzációs volt!!! Elnézegettem őket is egy darabig. Majd elindultam a felső bányaudvar irányába. Út közben sem volt túl sok énekes, néhány egerészölyv keringett csak. A bányaudvarban néhány barázdabillegető fogadott. Felmentem a felső párkányra, és iszonyatos orkán kerekedett, alig bírtam megállni a lábamon. Plusz még szépen végig is néztem, hogy közelednek a felhők... Jó kis hóvihar kerekedett fent. De én dacolva az idővel, tovább kerestem a madarakat, természetesen ilyen időbe hiába:) Elindultam hát lefelé. Naná, hogy ekkor kezdett el mérséklődni a szél, és a havazás is elállt. Sebaj, lefele menet 3 sárgafejű királykával találkoztam. Majd benéztem még lentre, ahol már a hajnalmadár várt. Ugyanaz volt, ami délelőtt az apátságon evett. Nem sokáig tudtam nézni, mivel hamar elszállt és utána már nem találtam meg. A belsőbb részen a 2 sólyom megint jól elszórakoztatott. Valamint néhány barátcinke átnézette magát, nem-e kormosfejű. Gondolkoztam, hogy megvárom az estét, hátha sikerült uhut hallani, de az idő hűlése miatt ezt az ötletet elvetettem. Ahogy lent kiértem az erdőből, beindultak az énekesek. Nagy számban volt énekes rigó, feketerigó, csilpcsalpfüzike, pinty és vörösbegy, de akadtak cigánycsukok, cinkék, zöld küllő, meg egy egerészölyvet utánzó szajkó is. Épp azon filóztam, hogy a Bükkben láttam-e már szőlőrigót, mikor 2 példány kiült elém. Kicsit váratlanul ért a dolog, de azért örültem nekik. Ezután lementem a buszhoz, amely már jött is értem. Csodálatos napot zártam így is, ha a bajszik is mutatták volna magukat, akkor tökéleteset:)
Éves lista: 146 faj

Kacsa, kacsa, kacsa...

Fitala Csabával és Incivel kimentünk a Laskó-völgyi víztározóhoz gyűrűzni. Ahogy kiszálltunk a kocsiból, rögtön egy csilpcsalpfüzike fogadott. Nem sok madarat gyűrűztünk, de ez is közte volt, valamint vörösbegy, süvöltő, őszapó és erdei pinty. A nap során volt fekete harkály, zöld küllő és nagy fakopáncs is. A parton 3-4 függőcinege szedegetett a bokrokon, felettünk meg rendszeresen megjelent egy hollópár, valamint egy 6 példányos csapatban feltűnt 1 csóka is! A fajnak az első megfigyelése a területről! Valamint már itt is hallottuk az erdei pacsirtát. A rövidkarmú fakuszt pedig hallottuk és láttuk is. A vízen volt 2 búbos vöcsök, 6 szürke gém, 1 nagy kócsag, 12 kormorán és 8 récefaj: 100 tőkés, 60 böjti, 20 csörgő, 15 fütyülő, 6 nyílfarkú gácsér, 6 cigányréce gácsér, 2 pár kendermagos, 1 barát gácsér! Ennyi faj nem gyakran van itt!!! Ráadásul összesen 47 nyári lúd is repkedett a nap folyamán, és a héja hím is táplálékot vitt, valószínűleg a párjának. A susnyásban 2 piroslábú cankó is szólt. Később 19 dankasirály is megjelent. Majd átmentünk Egerszólátra a libanevelőhöz. Út közben még cigánycsuk, kenderike, barázdabillegető és éneklő sordély is mutatta magát. Az évem első házi rozsdafarkúja is ekkor lett meg. A szóláti tavon volt 50 szárcsa, 2 búbos vöcsök, 3 szürke gém, 1 bütykös hattyú, 50 tőkés réce, 60 böjti réce, 10 csörgő, 7 cigányréce (5 hím + 2 tojó), 2 barátréce tojó, 1 pár kontyos réce, 1 kerce tojó. A két tavon összesen 10 récefaj volt, ráadásul Szóláton még sosem volt kerce-, és cigányréce!!! Kb 26 bíbic volt a légtérben, a nádasból pedig kis vöcsök szólt, és 2-3 guvat, amik közül az egyiket látni is sikerült. Mindkét tónál sok nádi sármány is mozgott, valamint seregély, Szalókon pedig fenyőrigó is volt még. Mikor szálltunk volna be a kocsiba egy fekete gólya is bekörözött! Utána visszamentünk a Laskó völgye felé, és meg is láttuk az erdei pacsirtát! Ütős nap volt, a végén pedig még otthon is láttam a házi rozsdát:)
Éves lista: 144 faj

Baglyok a Bükkben

Újabb bükki túra lett mára tervezve. Reggel Árpi otthon vett fel, már a kocsiban volt Durkó Lala és Antal Laci is. Gyorsan ránéztünk a Szalóki tóra, 3 kerce gácsér volt érdekesebb. Irány a Bükk! Megnéztük, hogy a vízirigó párban állt-e, de csak 1 madarat láttunk. Jó hír viszont, hogy Lala egy helyről egyszerre 2 új fajt is látott: vízirigót és hegyi billegetőt. Utána az egyik "követ" vettük célba. A túraútvonalról láttunk egy uráli baglyot!!! Ráadásul az egyik kihelyezett odú közelében! Mentünk tovább, de az általam remélt fehérhátú fakopáncs, csak nem akart megjelenni. Sőt! Harkály se nagyon mozgott. Ráadásul egy másik kőnél kötöttünk ki, mert volt aki "tudta" merre járunk:) Út közben rengeteg tavaszi csillagvirág, hóvirág és pirosló hunyor volt. Aztán csak kilyukadtunk a célnál. Gyönyörű volt a kilátás! Alattuk léprigók repültek. Utána még a parkolóban megnéztünk 1 elmebeteg barázdabillegetőt, ami a kocsik visszapillantó tükrével akart megküzdeni. Majd átmentünk egy bányába, uhut keresni. Már sötétben értünk fel, és nem volt a mászás egy leányálom. De megérte, mivel az éneklő hímet láttuk is, a tojót meg csak hallottuk. Új uhu-pár a Bükkben! Ezután elégedetten tértünk haza, és rajtam kívül mindenkinek lett legalább 1 új faja.
Éves lista: 139 faj

Ásóludas nap

Kis Tisza-tavi libázás volt megbeszélve mára Árpival. Kiskörén felvett és bele is csaptunk a lecsóba! Az öbölben nem voltak túl közel a récék, ennek ellenére Árpi kiszedett egy füstöset. Én is láttam, majd eltűnt a szemünk elől. Kicsit el is bizonytalanodtunk, hogy nem-e néztünk be egy szárcsát. Amúgy volt madár bőven, főleg szárcsa, de akadt búbos vöcsök, kerce-, kontyos, barát-, tőkés és egyéb réce is. Majd sikerült észrevennem bütykös ásóludakat! 13 madár volt! Tovább mentünk, és még oldalról is megnéztük őket, de jó fényképet nem sikerült készítenem. Feljebb érve megint meglett a füstös réce tojó, de sajnos erről sem lett jó felvételem. Pedig életemben most láttam a legjobban... Természetesen megnőtt itt már a többi réce száma is. Beértünk Abádszalókra, ahol Bodzás Jancsi 2 hegyi réce gácsérral fogadott. Majd Árpi még talált még 1 hímet és 3 tojót, én pedig a bukóréce csapatban 1 cigányréce tojót. Itt már 1 rétisas is volt, valamint 2 piroslábú cankó. Az úszórécék fajdiverzitása és egyedszáma is nőtt. Kendermagos, nyílfarkú, fütyülő, csörgő és kanalas réce, valamint néhány kis bukó is akadt. A parton pintyek szedegettek, a nádasban pedig függőcinegék. Ezután Jancsit ott hagytuk, és átmentünk a Valki-medencéhez. A szokásoktól eltérően a Poroszlóhoz közelebbi oldalán kezdtünk. A csörgő és tőkés récék között voltak limcsik is. 100 felett nagy goda és pajzsoscankó. A gémek között 1 fekete gólya volt. Valamint a vízben egy tuskón vándorsólyomot láttunk, a pajzsoscankók között pedig 1 havasi partfutó szedegetett. Átmentünk a túloldalra, ahol bukórécék is akadtak, köztük néhány kis bukóval. Gémek, kócsagok és sirályok is szép számmal mozogtak. De a nagy liba-tömegek helyett csak néhány száz nyári lúd, 2 nagy lilik és 5 vetési lúd volt:( Beljebb menve az úszórécék megint nagyobbacska egyed- és fajszámot értek el. Itt is akadt 1 bütykös ásólúd, valamint 4 gulipán és 3 rétisas. Ekkor belebotlottunk pinty és rigó csapatokba, amikből fenyőpintyek voltak a legérdekesebb madarak. Kis mászkálás után, pedig elindultunk haza.
Éves lista: 138 faj

Az őrült kalitka-kacsa tviccse

Tegnap délben kaptam az sms-t: álarcos réce gácsér Apajon! Ez a faj első magyarországi előfordulása. Kissé vonakodva, de végül is úgy döntöttem, hogy megpróbálom megnézni. Este lementem Szolnokra, ott várt Rimóczi Árpi, és náluk aludtam Nagykörűn. Hajnalban felvettük Szolnokon Gődér Robit, és elindultunk Apaj irányába. Mire odaértünk, már ott volt Hraskó Gábor és Nagy Gergő. Nemsoká megérkezett a hortobágyi különítmény, akik az árasztás másik oldalán foglaltak helyet. Szépen jöttek is a madarak: récék (tőkés, csörgő, nyílfarkú, böjti, kanalas, kendermagos, barát, kerce és több, mint 1600 fütyülő réce), ludak (nyári, nagy lilik), szürke gém, nagy kócsag, bütykös hattyúk, limicólák (bíbic, pajzsoscankó, piroslábú cankó, sárszalonka, nagy póling, nagy goda), seregélyek, barázdabillegetők stb. Több ezer madár, de a keresett faj nem volt köztük. Pedig minden egyes fütyülő récét átnéztünk. A ragadozók is képviseltették magukat, többek közt 1 vándorsólyommal is. Sikerült egy műkacsát is találnom:) Dél körül Fitetiék elmentek, hozzánk pedig addigra csatlakozott, majd tovább állt Pánya Csaba. Ezután átmentünk a túloldalra, hátha onnan nagyobb szerencsénk lesz. De nem volt. Viszont az éves listám réti pityerrel és aranylilével bővült. Valamint rengeteg további madarat láttunk, és hallottunk fülemülesitkét is. Ekkor már a madarak számát több 10 ezerre becsültük, hihetetlen látvány volt! Nagy lilik csapatok érkeztek, amikből már leszálláskor sikerült kiszedni 4 vörösnyakú ludat. A korábban látott vándorsólyom is ott volt, a kinézete alapján a callidus alfajhoz tartozott. Itt is eltöltöttünk pár órát, majd elindultunk visszafelé. Ekkor hallottam idén először guvatot. A vizes kazettáknál reménykedtem, hogy látjuk a tegnap itt levő széki lilét, de helyette csak 1 havasi pityert láttunk. A kocsiba beszállás előtt 1 örvös galamb is áthúzott előttünk. 4 óra körül lehetett, és elindultunk a kiskunlacházi Jeges-tó felé, hogy legalább a füles vöcsköt meg a füstös récét megnézzük. Megérkeztünk, felállítottam a spekót, és gyakorlatilag mozdítanom sem kellett, mert benne volt a füles vöcsök. Kb 200 madár volt a tavon, többek közt búbos vöcskök, récék és 160 fütyülő réce. A füstös récét is láttuk, bár nem túl jól. És ekkor szólt Robi, hogy lehet megtalálta a kacsát! Örömmel nyugtáztuk, hogy tényleg az álarcos réce volt (délelőtt már volt néhány téves riasztás)! Időnként a fény is jó volt, és ha még ő is fel-felébredett, akkor látszott a feje is. Amúgy lusta egy dög, szinte mindig aludt. Meg előző nap alvás közben, hátra felé úszott:) Nem kis öröm volt, egész nap kerestük, és végül sikerült látnunk az idei 6. új fajom! Utána megérkeztek Gál Szabiék is. Hát, nekik egyszerűbb tviccsük volt, mint nekünk:) Haza felé menet még egy hím cigánycsukot is láttunk, teljessé téve ezzel a napot.
Éves lista: 134 faj

Esik eső....

Egész nap pocsék idő volt, de délután egy óra körül elkezdett kisütni a nap. Mire kocsival kiértem a Szalóki tóhoz, már csepergett, mire beértem a tó nyugati végére már zuhogott. Sikerült teljesen bőrig áznom. Még a gát előtt volt egy 21 példányos bíbic-csapat. Az elázás további eredménye: 1 barázdabillegető, nagy fakopáncs, zöld küllő, pintyek, rigók, cinegék, egerészölyvek, szarkák, szajkók, holló a parton, a tavon 6 szürke gém, 3 nagy kócsag, 1 búbos vöcsök, 300 tőkés réce, 50 csörgő réce és 2 nyílfarkú réce gácsér. Elindultam kifelé, mikor már majdnem a gáton jártam, kisütött a nap... Ez ám a szívás. Na, elindultam vissza a tó belseje felé. Az énekesek még jobban beindultak, repkedtek, daloltak minden. Bent már csak 1 nyílfarkú gácsért találtam, viszont volt egy tőkés hím, ami rögtön felkeltette érdeklődésemet. A feje és begye a tőkésé volt, viszont a szárnya már átmeneti volt, a hasa és farokfoltja egyértelmű kanalasé. Tőkés-kanalas réce hibridnek határoztam. Mellesleg leginkább a nyílfarkúval mozgott... Ekkor már éreztette hatását az Emma névre hallgató hurrikán. A gátőrháznál átrepült felettem egy fekete harkály tojó, amit a fán is láttam, amint épp az odújába igyekezett. A gáton még összeszámoltam 15 barázdabillegetőt, valamint hirtelen egy hasonló madárka repült a gátra, és leült a kerítésre. Nagy őrgébics volt:) Ezután jól szétázva indultam haza felé...

Február

Az idei évben először februárban megfigyelt fajok vannak itt felsorolva, nagyjából rendszertani sorrendben:
109,kendermagos réce 110,kanalas réce 111, böjti réce 112, cigányréce 113,szirti sas 114,kerecsensólyom 115,túzok 116,bíbic 117,erdei szalonka 118,gyöngybagoly 119,uráli bagoly 120,mezei pacsirta 121,vízirigó 122,énekes rigó